Infostart.hu
eur:
380.93
usd:
322.07
bux:
132429.62
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna közelében 2020. december 16-án. Ezen a napon birtokba vehették az autósok az autóút Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti szakaszát. A 153,2 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósult beruházással 45 percre csökken a menetidő Sopron és Győr között. Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Szólunk, a hétvégétől újabb autópálya lett fizetős

Fizetőssé vált az M85-ös autóút Győr-nyugat csomóponttól egészen az országhatárig június 8-tól.

Bővül a fizetős utak listája június 8-tól - olvasható a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. közösségi oldalán.

Változás lesz az E-matrica rendszerben: az M85-ös autóút Győr-nyugat csomóponttól a Sopron-észak csomópont helyett az országhatárig válik fizetőssé.

A megtett úttal arányosan fizetendő elektronikus útdíjrendszerben az M85-ös autóút is teljes hosszában díjköteles lesz a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek, autóbuszok és személygépkocsik számára.

Ahogy azt már május közepén megírtuk, a már meglévő fizetős utak listája további két autópálya-szakasszal bővül június 8-tól. Fizetős lesz

  • az M44-es autóút újonnan elkészült Pest M44/Kecskemét-észak csomópont és 30-Lakitelek/Tiszakécske csomópont közötti szakasza,
  • az az M85-ös autópálya Győr nyugat csomóponttól a 94-Sopron, országhatárig tartó szakasza.
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×