Infostart.hu
eur:
392.85
usd:
339.54
bux:
123639.39
2026. március 20. péntek Klaudia
Az izraeli hadsereg légicsapást mér Gázára 2023. november 6-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint 200-nál is több embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma átlépte a 9700-at, a sebesülteké pedig megközelíti a 25 ezret a palesztinok lakta területeken.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

László Dávid: 2023. október 7-e után egy új Közel-Kelet alakult ki

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint a Hamász támadása nagy pofon volt Izraelnek, amely egészen addig azt hitte, hogy a helyzet kezelhető egymás mellett éléssel.

"Most egy új Közel-Kelet alakult ki" - jelentette ki az InfoRádióban László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Felidézte: Simón Peresz Nobel-békedíjas egykori izraeli miniszterelnök írt egy könyvet "Új Közel-Kelet" (The New Middle East) címmel 1993-ban, az oslói megállapodások "rózsaszín ködében", amikor úgy tűnt, fel lehet építeni egy olyan térséget, ami gazdasági együttműködésen és egymás mellett élésen alapszik. Azaz, ha mindenki érdekelt abban, hogy jólét legyen, akkor megoldható a konfliktus békés eszközökkel is – magyarázta az elemző.

"2023. október 7-e egy nagy pofon volt ennek az elgondolásnak, bár Oslo óta már eltelt 30 év, és látható, hogy a probléma nem oldódott meg"

– mondta László Dávid, hozzátéve: a Hamász támadása bebizonyította, hogy a Közel-Kelet történelmét most is vérrel írják. Izrael számára ez egy nagy tanulság volt, hiszen egészen addig úgy kezelték a helyzetüket, hogy vannak a szomszédban ellenségek, ami valamilyen fokú fenyegetést jelent, de ezzel együtt tudnak élni, tudják kezelni, legfeljebb néha kicsit oda kell csapniuk, ahogy tették ezt Szíriával is – magyarázta az Oeconomus vezető elemzője.

"Ez azonban mostanra megváltozott. Az, hogy vannak olyan államok, szervezetek, amelyek az ország elpusztítására törnek, nem maradhatott így tovább" – jelentette ki, hozzátéve, hogy véleménye szerint nem sok olyan állam létezik a világon, amelyik ezt eltűrné. Így Izrael most megpróbál ezen változtatni.

Ez egyszersmind azt is jelenti az elemző szerint, hogy

a háborúnak a közeljövőben aligha lesz vége.

Mint mondta, lehetséges, hogy a konfliktusnak lesznek nyugvópontjai, tűzszünetei, de amíg az új struktúra nem alakul ki, amíg valaki nem győz, addig aligha születik tartós megoldás sem Gázában, sem pedig az egész térségben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×