Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Roberto Gualtieri római főpolgármester voksol a munkaügyi reformokról és a nem EU-s állampolgárok honosítási folyamatának felgyorsításáról tartott kétnapos olaszországi népszavazáson Rómában 2025. június 8-án. A szakszervezetek és a baloldali ellenzék kezdeményezte szavazás eredményei csak akkor lesznek kötelező érvényűek, ha a több mint 51 millió szavazásra jogosult legalább fele részt vesz a voksoláson.
Nyitókép: MTI/AP/LaPresse/Cecilia Fabiano

Szomráky Béla az eredménytelen olasz népszavazásról: még baloldali szavazók is támogatják Meloni migrációs politikáját

A mostani referendum újabb bizonyíték volt arra, hogy a Giorgia Meloni által vezetett kormánykoalíció migrációs politikáját még a baloldali szavazók jelentős része is támogatja – mondta az InfoRádióban az Olaszország-szakértő.

Olaszországban nem járt sikerrel az a kétnapos népszavazási kezdeményezés, melynek három pontja a munka törvénykönyve módosítására vonatkozott, a negyedik pedig az Olaszországban tartózkodási és munkavégzési engedéllyel élő, Európai Unión kívüli bevándorlók esetében javasolta, hogy tíz helyett öt év után kérelmezhessék az állampolgárságot. A szakszervezetek és a baloldali ellenzék kezdeményezte szavazás eredményei abban az esetben lehettek volna kötelező érvényűek, ha a több mint 51 millió szavazásra jogosult legalább fele részt vesz a voksoláson. Az olasz belügyminisztérium adatai szerint azonban csak 30,6 százalékos volt a részvételi arány, így elbukott a referendum.

Szomráky Béla külpolitikai újságíró az InfoRádióban emlékeztetett arra, hogy egy 1992-es törvény szabályozza azt, miként lehet olasz állampolgársághoz jutni az Olaszországban tartózkodóknak. Mint fogalmazott, a mostani népszavazás eredményei is azt mutatják, az olaszok „nem túl lelkesek” azzal kapcsolatban, hogy mindenféleképpen szavazati jogot kellene adni azoknak, akik csak öt éve élnek Olaszországban. A szakértő megjegyezte:

a baloldal jól láthatóan új szavazókat, híveket toborozna, vélhetően ezért szánta el magát erre a „kétségbeesett próbálkozásra”.

Az olasz baloldali pártok ugyanis az előző választásokon nem szerepeltek jól, rendre alulmaradtak a jobboldallal szemben.

Szomráky Béla hozzátette: alapvetően a Több Európa (Piú Europa) nevű párt kezdeményezte és támogatta a honosítási folyamat felgyorsítását szorgalmazó javaslatot. A szakszervezetek támogatását élvezve munkajogi kérdéseket is a „lobogójukra tűztek”, amelyek a szakértő megfogalmazása szerint „nem teljesen ördögtől valók”. Az egyik pont szerint meg kellene indokolni, hogy miért bocsátanak el egy-egy alkalmazottat, a másik arra vonatkozott, hogy ha valakit felvesznek kevesebb, mint 12 hónapra, akkor meg kell magyarázni a felvétel pillanatában, hogy miért csak ennyi időre alkalmaznák.

Az Olaszország-szakértő szerint a kezdeményezők azért csapták hozzá ezeket a kérdéseket a referendumhoz, mert abban bíztak, hogy mozgósító erejük lesz, és többen elmennek majd voksolni, hiszen a céljuk az volt, hogy érvényes legyen a népszavazás. Szomráky Béla úgy véli, az eredmények magukért beszélnek, a baloldali pártok „a nyomába nem érnek” a Giorgia Meloni vezette Fratelli d’Italiának (Olaszország Fivérei).

A szakértő azt gondolja, a mostani népszavazás egy újabb bizonyíték arra, hogy a Giorgia Meloni által vezetett kormánykoalíció migrációs politikáját még a baloldali szavazók jelentős része is támogatja.

(A nyitóképen: Roberto Gualtieri római főpolgármester voksol a munkaügyi reformokról és a nem EU-s állampolgárok honosítási folyamatának felgyorsításáról tartott kétnapos olaszországi népszavazáson Rómában 2025. június 8-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×