Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A német zászló lobog a német parlament épülete, a Reichstag előtt Berlinben az előrehozott szövetségi parlamenti választás napján, 2025. február 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Kutató: az illegális bevándorlás évtizedes probléma Németországban, és most kezdenek vele foglalkozni

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint az új német kormány bevándorláspolitikája a szöges ellentéte az előző, Olaf Scholz vezette kormányénak.

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a határvédelem fokozása után a családegyesítés felfüggesztését és a gyorsított honosítási eljárás eltörlését terjeszti a parlament elé a német kormány.

„Ahogyan Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter is mondta a napokban: a cél a menekültügyi fordulat végrehajtása. Azaz a CDU/CSU és a szociáldemokraták koalíciója teljes irányváltásra készül, ennek pedig már lehet látni jeleit” – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Nagyjából egy hónapja lépett hivatalba az új német kormány, és máris azt lehet látni, hogy sorra hozzák a szigorító intézkedéseket. Az egyik ilyen volt a határvédelem fokozása: szinte minden menedékkérőt visszafordítanak a határon. Már meg is jelentek az első adatok: június 1-jéig 2850 embert állítottak meg, 179 menedékkérelmet regisztráltak, ebből 138-at elutasítottak.

Emellett a napokban a kormánykoalíció több más intézkedésről is megállapodott, amiket hamarosan a parlament elé terjeszt jóváhagyásra. Ezek közt két fontosabb tervezet van: egyrészt a német szövetségi kormány két évre felfüggesztené a családegyesítést a kiegészítő védelemben részesülő bevándorlók számára, másrészt szigorítaná az állampolgárságszerzést, azaz eltörölné a gyorsított honosítási eljárást, amely csak hároméves németországi tartózkodást követel meg – sorolta Dócza Edith Krisztina.

A családegyesítés révén 2018 és 2024 között 58 400 vízumot adtak ki családtagok számára, a korábbi kvóta szerint havonta legfeljebb ezer ember kaphatott ilyen jellegű engedélyt, tehát évente akár 12 ezer embert is befogadhatott így Németország – mondta a Migrációkutató Intézet munkatársa. Ezzel szemben a mostani döntés, ha a parlament elfogadja, közel 390 ezer embert érintene, főként szíriaiakat, akik két éven keresztül nem hozhatnák maguk után házastársukat, gyermekeiket, szüleiket. A vezető elemző megjegyezte, lennének kivételek is, mint például a várandós nők, krónikus betegek, fogyatékkal élők, valamint a szülők nélkül érkező kiskorúak, akikre egyedi elbírálás vonatkozna.

Dócza Edith Krisztina szerint jelenleg pontos statisztikai adat nincs arról, hogy hány embert érintene a változás a honosításban, csak annyit tudni, hogy

2024-ben csaknem 250 ezren kaptak német állampolgárságot, ami 25 éves rekord.

Az elemző megjegyezte, azért is lehe nehezen adatokat meghatározni, mert nagyon sokan vannak a kérvényezők között olyanok, akik a 2015-16-os menekülthullám során érkeztek, és most jelentkeznek német állampolgárságért.

„Amit most láthatunk, az a szöges ellentéte annak, amit az előző, Olaf Scholz vezette kormány elindított” – jelentette ki a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Az előző kormány sokkal inkább a munkaerő beáramlására helyezte a hangsúlyt migrációpolitikájában, a mostani viszont az illegális bevándorlást igyekszik felszámolni. A kutató megjegyezte, ez egy tíz éve jelen lévő probléma Németországban, amivel a jelek szerint most kezdenek el foglalkozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×