A számos kritikát kiváltó, perekig fajuló ügy sok évre nyúlik vissza: a kormány azzal a szándékkal, hogy csökkentse a költségvetés ezirányú kifizetéseit, valamint akit lehet, visszatereljen a munkaerőpiacra (és mert többen visszaéltek a rokkanttá nyilvánítással), 2012-ben törvényt hozott a megváltozott munkaképességűek ellátásairól. Ez alapjaiban szabta át az ellátórendszert, egészségbiztosítási ellátás váltotta fel a korábbi nyugdíjszerű ellátást. A jogosultsági idő csökkentése önmagában is kisebb ellátási összeget eredményezett egyeseknél, de a szabályozás egy újfajta állapotfelmérést is előírt, amely sokaknál azzal az eredménnyel zárult, hogy "állapotjavulás" történt és ezért nem jogosultak a korábbi mértékű ellátásra. Voltak, akik az addigi összeg több mint felétől elestek, mások kikerültek a rendszerből.
A szabályozás miatt indított egyik per eljutott az Alkotmánybíróságra, amely 2018-ban lényegében kimondta: nem az emberek lettek egészségesebbek, az ő állapotuk nem változott, csak a szempontok, és így a számok módosultak, ezért kaptak a rokkantsági fokra vonatkozóan alacsonyabb százalékos értékeket.
Néhány ügy eljutott a strasbourgi emberi jogi bíróságig is, ahol a bírók két esetben is azt állapították meg, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt azzal, ahogyan lecsökkentette a rokkantnyugdíjasok támogatását. Egyes európai bírósági döntésekben tízmilliós kártérítési összegek szerepeltek.
Bár az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Országgyűlésnek 2019. március 31-ig úgy kell módosítania a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt, és kártalanítani is kellett (volna) az egyes érintetteket, az erre vonatkozó szabály még mindig nem született meg - az Országgyűlés két éve mulasztásos alkotmánysértésben van.
Módosítási javaslat
Ezt a helyzetet kívánja rendezni a március 31-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott tervezet. A törvénymódosítási javaslat szerint az a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult ember, aki rosszul járt a korábbi változtatások miatt,
egyszeri, félmillió forintos összeget kaphat, ha cserébe lemond minden további igényéről
az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben, és erről 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik.
Aki ezt nem fogadja el, annak újabb állapotfelmérésen kell átesnie, ami ráadásul el is húzódhat. A javaslat úgy fogalmaz, hogy e személyek "2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be. (...)
A rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-áig végzi el."
Ha az állapotvizsgálat alapján az illető fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be, vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét – ha az az ellátott számára kedvezőbb – újra megállapítja úgy, hogy az nem lehet kevesebb a 2011. december hónapra járó ellátás időköziemelésekkel növelt összegénél.
Ha a fentiek bebizonyosodnak, akkor az ellátásban részesülő számára
"a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözete legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg is jár.
A rehabilitációs hatóság a visszamenőlegesen járó különbözet egyösszegű megfizetéséről dönt."