A darab nem titkolt célja, hogy egy kis időutazásra csábítsa a nézőket, és ebben több sík is szerepelni fog – mondta az InfoRádióban Szulák Andrea, hozzátéve: bár a cselekmény a rendszerváltás pillanataiban játszódik, szorosan hozzákapcsolódnak az azt megelőző évtizedek is.

Természetesen a premier nem véletlenül február 14-re, a szerelmesek napjára esik, hiszen egy zenés-romantikus vígjátékról van szó, amire a színművésznő szerint manapság nagyon nagy szüksége van mindenkinek. „Tehát az adott volt, hogy ezt Valentin napon kell bemutatni.”

Arra a kérdésre, hogy amikor az ember eltöpreng a múlton, vajon óhatatlanul is a szép emlékek jutnak-e az eszébe, az énekesnő azt válaszolta, hogy ő abban hisz, hogy az emberi psziché igyekszik szűrni és szelektálni, és lehetőség szerint a jobb dolgokra tudatosan visszaemlékezni. És bár a rossz dolgokra senki nem szeret emlékezni, azok is jönnek velünk, vagyis belénk ivódnak a rossz beidegződések, a rossz múltbéli emlékek is, de az ember tudatosan inkább a jóra fókuszál – magyarázta.

Szulák Andrea, aki az Anconai szerelmesek a Balatonon című darabban Viktória édesanyját, Zsuzsannát formálja meg, szerepét illetően beszélt arról is, hogy szerinte egy anyának az a küldetése, hogy a gyerekeit óvja. „Én egy tigrisanya vagyok, tehát nagyon-nagyon igyekszem a gyerekemet nemcsak azzal megvédeni, hogy szabály szerint körülállom őt, és rengeteg dologban óvom-védem, hanem fel is készítem az életre, azokra a pillanatokra, amik nem lesznek majd kellemesek, nem lesznek könnyen elviselhetőek” – fogalmazott.

Mint elárulta, az általa megformált Zsuzsanna egy lányanya, akinek a szerelemgyereke hosszú ideig nem is élt vele, illetve van egy másik gyereke is, egy fia, akivel együtt éltek és nagyon szoros kapcsolat van köztük. De a történet vége abszolút happy end, mert egy zenés vígjátéknak mindenféleképpen vidáman, reménykedően kell véget érnie – mondta.

A műfajt illetően elmondta azt is, hogy vannak zenés darabok, ahol amikor éppen dalra fakadnak az előadók, az nem viszi előrébb a cselekményt. Színezi, esetleg illusztrálja, de ritkán van olyan szerencsés konstelláció, hogy előrébb is viszi a cselekményt. Ebben az előadásban viszont a dalok mintha egy következő lépcsőt jelentenének a következő jelenethez vagy a cselekmény folytatásához. „Úgyhogy reményeim szerint ez nem csak pusztán illusztráció lesz majd.”

A színészművész szerinte nem az volt a terv, hogy egy olyan előadás szülessen, ami döcög, vagy nehezen emészthető, vagy nehezen befogadható, vagy esetleg nehezen érthető, hanem pontosan az a lényeg, hogy a művészet a saját nyelvén tudja közel hozni a valóságot ahhoz, ami a színpadon történik.

Szulák Andrea megfogalmazása szerint rendkívül élvezte a próbafolyamatot, és egy nagyon értékes-izgalmas, szakmailag, művészileg és emberileg is gazdag hetek állnak mögötte. Nagyon megszerette az előadást, és alig várja a közönség vissza jelzését, mert „mi beleadunk itt apait-anyait”.