A macskák egyedi azonosítására is alkalmas a dorombolásuk amellett, hogy ezek a hangok érzelmeket és igényeket is kifejeznek; a berlini Természettudományi Múzeum és a Nápolyi Federico II Egyetem kutatói jutottak erre a dorombolás vizsgálata során.
A Sciencedaily.com nyomán a Blikk azt írja: a nyávogás igényeket fejez ki, a dorombolás viszont mindig ugyanolyan egy-egy macskánál. A kutatás során automatikus beszédfelismerési technológiákat alkalmaztak, és a Berlini Természettudományi Múzeum Állathang-archívumának felvételeit elemezték. Házi- és vadmacskák hangját hasonlították össze, és arra jutottak, hogy a háziasítás különösen a nyávogás változatosságát növelte meg.
És hogy miért? Mert a nyávogással az emberekkel kommunikálnak, így az hallhatóbb, változatosabb. A dorombolás azonban egyenletes, ritmikus, halk.
A kutatócsoport – amelyben Mirjam Knörnschild bioakusztikus is részt vett – eredetileg emberi beszéd elemzésére fejlesztett hanganalízis-eszközöket használt. A kérdés az volt: képes-e egy számítógépes rendszer pusztán a hang alapján pontosan azonosítani a hangot kiadó macskát? Bár mind a nyávogás, mind a dorombolás hordoz egyedi jellemzőket, a dorombolás bizonyult stabilabb és megbízhatóbb az azonosítás során.
Tehát minden macskának saját dorombolása van, amelyet akkor hallat, ha biztonságban érzi magát, például simogatás közben vagy ismerős személlyel való közeli kontaktus során. Emellett fontos szerepet játszik az anya és kölykei közötti kommunikációban is a születés utáni időszakban.







