Infostart.hu
eur:
394.9
usd:
342.52
bux:
121885.96
2026. március 9. hétfő Fanni, Franciska
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2026. február 14-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Elemzők a közmédiában az évértékelőről

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén olyan kérdésekről volt szó, amelyek a mindennapi életünket érintik - mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója a kormányfő beszédét követően az M1 aktuális csatorna műsorában, ahol Erdélyi Rezső Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével értékelték az elhangzottakat.

A beszéd első felében az elért eredmények kerültek szóba, a második felében pedig az Orbán Viktortól megszokott víziót hallhattuk arról, hogy mire számíthatunk, és Magyarországnak milyen eszközei vannak a kezében ahhoz, hogy megőrizze az elmúlt években elért eredményeket - közölte Törcsi Péter.

Az elemzők egyetértettek abban, hogy az országgyűlési választások közeledtével egy belpolitikai fókuszú beszéd hangzott el.

Erdélyi Rezső Krisztián hozzátette, hogy ami az Európai Unión belül történik, az is egyre inkább belpolitika, hiszen van egy ellenérdekelt fél abban, hogy a nemzeti kormány Magyarországon hatalmon maradjon, ők az EU elitje. Hiszen a globális nagyvállalatoktól kezdve az EU politikai elitjéig mind ellenérdekeltek abban, hogy a jelenlegi kormány maradjon - tette hozzá.

Az elemző szerint szükségszerű volt arról is beszélni, hogy az unió részéről milyen beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek történnek féltucat különböző európai választásba, és a miniszterelnök is idézte az amerikai kongresszusi jelentést erről.

Törcsi Péter megemlítette, az is beavatkozás, hogy a közösségimédia-platformokon októbertől az EU területén "politikai tartalmat nem lehet hirdetni".

Szólt a különadókról is, amelyeket három szektorra, a telekommunikációs, az energia- és a bankszektorra vetett ki a kormány, és - mint mondta - már a 2010-es évek elején látszott, hogy azok a kormányok támadták Magyarországot - Franciaország, Németország, Ausztria -, ahol ezeknek a szektoroknak a képviselői jelentős számban vannak jelen.

Hogyha ezek az összegek - ezermilliárdokról beszélünk - kiesnének a magyar költségvetésből, mert egy olyan kormányzat kerül hatalomra, amelyik mögött ott állnak ezek a bizonyos nagytőkés csoportok, és ezeket az összegeket ők vissza akarják szedni, akkor költségvetési kiadásokon kellene spórolni - mutatott rá.

Kijelentette: láttuk már 2010 előtt, hogy mik azok az intézkedések, amelyeken a baloldali kormányok igyekeznek spórolni. Erre utalt is egyébként a miniszterelnök a beszédében, amikor az első Orbán-kormány 1998 és 2002 közti intézkedéseinek kormányváltást követő eltörléséről beszélt - jelezte, hozzátéve, hogy mindez annak ellenére történt, hogy az MSZP a kampányban megígérte, hogy "ami jó intézkedés", azt megtartják. Valójában ezeket az intézkedéseket teljes egészében lesöpörték az asztalról - mondta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Apokaliptikus látványt nyújt Teherán, megállapodás született az iráni legfőbb vezetőről – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Apokaliptikus látványt nyújt Teherán, megállapodás született az iráni legfőbb vezetőről – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Bár Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton ezzel ellentétes ígéretet tett, a perzsa állam vasárnap reggel is folytatta csapásait a térség arab országai ellen. Kuvaitban két határőr vesztette életét szolgálatteljesítés közben, a kuvaitvárosi repülőtérnél pedig egy üzemanyagtartályt ért csapás. A szaúdi védelmi minisztérium 21 drón elfogását jelentette vasárnap reggel. Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ellen is támadás volt. Az Irán elleni izraeli-amerikai támadások is folytatódnak: Teheránban több üzemanyagtároló létesítményt is találat ért, a város egét lényegében elborította a fekete füst, és olajjal kevert eső esett. Iráni értesülések szerint többségi konszenzus született arról, ki legyen Ali Hámenei utódja Irán legfelsőbb vezetőjeként, de még kisebb vitás kérdések vannak. Az új legfőbb vezetőt kiválasztó Szakértői Gyűlés több tagja is jelezte, hogy megvan, ki lesz a vezető. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×