Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2026. február 14-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Elemzők a közmédiában az évértékelőről

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén olyan kérdésekről volt szó, amelyek a mindennapi életünket érintik - mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója a kormányfő beszédét követően az M1 aktuális csatorna műsorában, ahol Erdélyi Rezső Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével értékelték az elhangzottakat.

A beszéd első felében az elért eredmények kerültek szóba, a második felében pedig az Orbán Viktortól megszokott víziót hallhattuk arról, hogy mire számíthatunk, és Magyarországnak milyen eszközei vannak a kezében ahhoz, hogy megőrizze az elmúlt években elért eredményeket - közölte Törcsi Péter.

Az elemzők egyetértettek abban, hogy az országgyűlési választások közeledtével egy belpolitikai fókuszú beszéd hangzott el.

Erdélyi Rezső Krisztián hozzátette, hogy ami az Európai Unión belül történik, az is egyre inkább belpolitika, hiszen van egy ellenérdekelt fél abban, hogy a nemzeti kormány Magyarországon hatalmon maradjon, ők az EU elitje. Hiszen a globális nagyvállalatoktól kezdve az EU politikai elitjéig mind ellenérdekeltek abban, hogy a jelenlegi kormány maradjon - tette hozzá.

Az elemző szerint szükségszerű volt arról is beszélni, hogy az unió részéről milyen beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek történnek féltucat különböző európai választásba, és a miniszterelnök is idézte az amerikai kongresszusi jelentést erről.

Törcsi Péter megemlítette, az is beavatkozás, hogy a közösségimédia-platformokon októbertől az EU területén "politikai tartalmat nem lehet hirdetni".

Szólt a különadókról is, amelyeket három szektorra, a telekommunikációs, az energia- és a bankszektorra vetett ki a kormány, és - mint mondta - már a 2010-es évek elején látszott, hogy azok a kormányok támadták Magyarországot - Franciaország, Németország, Ausztria -, ahol ezeknek a szektoroknak a képviselői jelentős számban vannak jelen.

Hogyha ezek az összegek - ezermilliárdokról beszélünk - kiesnének a magyar költségvetésből, mert egy olyan kormányzat kerül hatalomra, amelyik mögött ott állnak ezek a bizonyos nagytőkés csoportok, és ezeket az összegeket ők vissza akarják szedni, akkor költségvetési kiadásokon kellene spórolni - mutatott rá.

Kijelentette: láttuk már 2010 előtt, hogy mik azok az intézkedések, amelyeken a baloldali kormányok igyekeznek spórolni. Erre utalt is egyébként a miniszterelnök a beszédében, amikor az első Orbán-kormány 1998 és 2002 közti intézkedéseinek kormányváltást követő eltörléséről beszélt - jelezte, hozzátéve, hogy mindez annak ellenére történt, hogy az MSZP a kampányban megígérte, hogy "ami jó intézkedés", azt megtartják. Valójában ezeket az intézkedéseket teljes egészében lesöpörték az asztalról - mondta.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×