Rubio szombat kora délelőtti beszédét rendkívüli érdeklődés előzte meg. Egy évvel korábban ugyanis az akkori müncheni konferencián az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance beszédével megütközést keltett. Egy hónappal Donald Trump elnöki beiktatása után főnökének üzenetét tolmácsolva kemény szavakkal bírálta Európát, hiányolva az általa fontosnak tartott demokratikus értékeket és nem utolsósorban az európai országok liberálisnak tartott menekültpolitikáját.

A helyzet azóta nem sokat változott, az Egyesült Államok és Európa kapcsolata egyre feszültebbé vált, ami rányomta bélyegét a NATO-n belüli együttműködésre is. Ezek után nem is csoda, hogy több tekintélyes európai vezető, élükön a mostani konferencia házigazdájának számító Friedrich Merz német kancellárral, a transzatlanti kapcsolatok eddig nem tapasztalt, súlyos válságáról beszélt.

J.D. Vance-szel ellentétben az első értékelések szerint a külügyminiszter egészen más hangot ütött meg. Rubio – mint a ZDF tudósított – kezet nyújtott Európának, ugyanakkor komor képet festett a partneri viszony jelenlegi állapotáról.

„Sorsunk szorosan összefonódik Európával” – fogalmazott a külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy ennek a jövőben is így kell maradnia. Az Egyesült Államoknak sem célja, sem vágya, hogy a transzatlanti együttműködés véget érjen – jelentette ki.

Országa mélyen elkötelezett a közös jövő iránt – állította a J.D. Vance-hez képest jóval mérsékeltebbnek tartott külügyminiszter. Európával nem csak gazdaságilag és katonailag állunk kapcsolatban, hanem partnerként ”spirituálisan és kulturálisan” is kötődünk egymáshoz – tette hozzá.

„Az amerikaiak mindig Európa gyermekei maradnak"

– hangsúlyozta a miniszter, akinek ezt a mondatát hatalmas taps fogadta.

Hiányolta ugyanakkor Európa „nem megfelelő” védelmi képességét, ami – mint hangsúlyozta – az Egyesült Államokat is gyengíti. Országa nem akar gyenge szövetségeseket, hanem olyan partnereket akar, amelyek képesek megvédeni magukat – jelentette ki.

Külön érdekesség, hogy a konferencián eddig a német kancellárral az élen több európai vezető nem csupán a transzatlanti kapcsolatok „mélypontjáról” beszélt, de egyértelműen állást foglalt a kontinens önálló védelmi képességének szükségessége mellett.

Rubio beszédének másik fontos vetülete volt az ENSZ bírálata. Mindez aligha meglepetés annak nyomán, hogy a közelmúltban elsősorban a gázai-övezeti válság mielőbbi rendezése céljával Donald Trump amerikai elnök egy nemzetközi béketanácsot hozott létre, ami a világszervezet alternatívájaként működne. A tanács tagja mások mellett Magyarország is. Több ország, köztük Németország ugyanakkor a tanácsot az ENSZ versenytársnak tekinti, ezért – legalábbis egyelőre – elutasítja a részvételt.

A külügyminiszter annak a nézetnek adott hangot, hogy a nemzetközi konfliktusok megoldásban az ENSZ hatékonysága korlátozott. A világszervezet még mindig „hatalmas potenciállal” rendelkezik arra, hogy jót tegyen a világban, a legsürgetőbb kihívásokra azonban nincsenek válaszai. Olyannyira nem, hogy gyakorlatilag eddig semmilyen szerepet nem játszott – tette hozzá.

Rubio szerint

a régi világrend közösen létrehozott globális intézményeit nem kell megszüntetni, de meg kell reformálni azokat.

Nem sokkal Rubio után kezdte beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.