Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
316.12
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
A brit kormányfői hivatal által 2025. szeptember 21-én közreadott képen Keir Starmer brit munkáspárti miniszterelnök videóüzenetet vesz fel Londonban szeptember 19-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kezdetének második évfordulója előtt két héttel. Starmer a szeptember 21-én sugárzott beszédében bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismeri a palesztin államiságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit kormányfői hivatal/Lauren Hurley

„Kéne egy európaibb NATO” – brit miniszterelnöki felvetés

Keir Starmer szerint a lakosság beleegyezését is meg kell nyerni a biztonság megőrzéséhez szükséges döntésekhez, mert ellenkező esetben „a könnyű válaszokkal házaló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők állnak majd elő saját megoldásaikkal”.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Európának csökkentenie kell túlzott függését az Egyesült Államoktól, és „európaibb NATO” létrehozására kell törekednie.

Starmer a müncheni biztonságpolitikai konferencián szombaton elhangzó – a londoni kormányfői hivatal által főbb részleteiben előzetesen ismertetett - felszólalásában kifejti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen szövetséges marad, és már eddig is példátlan mértékben járult hozzá Európa biztonságához.

A munkáspárti brit kormányfő szerint ugyanakkor átalakulóban van Amerika hozzáállása saját nemzetbiztonságához, és ebben a környezetben Európának az Egyesült Államokhoz fűződő jelenlegi túlzott egyoldalú függésről át kell helyeznie a hangsúlyt az egymásra utaltságra alapuló biztonsági viszonyrendszerre, és új utakat kell találnia az önálló elrettentő kapacitás és ütőerő megteremtése felé.

Starmer a müncheni rendezvényen elhangzó szombati beszédében a Downing Street előzetes ismertetése szerint hangsúlyozza: elképzeléseiben olyan európai biztonsági rendszer, illetve az európai autonómia erősítésének olyan módja szerepel, amely nem számol ugyan az Egyesült Államok kivonulásával, de teljes mértékben eleget tesz a szélesebb körű tehermegosztást szorgalmazó felhívásoknak.

Starmer hangsúlyozza a müncheni értekezleten, hogy a brit vállalatok az európai hadiipari termelőbázisnak már most több mint a negyedét adják, és Nagy-Britanniában hozzávetőleg 239 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

„Európa ugyanakkor szunnyadó óriás, hiszen gazdasága tízszer nagyobb, mint Oroszországé” – fogalmaz a brit kormányfő.

Starmer szerint Európának már most is hatalmas védelmi képességei vannak, de mégis túl gyakran előfordul, hogy az egyes részkapacitások nem állnak össze teljes egésszé, mivel a széttöredezett ipari tervezés és a hosszasan elhúzódó beszerzési mechanizmusok miatt egyrészt rések keletkeznek az európai védelmi gyártókapacitás egyes területein, más területeken ugyanakkor „masszív mértékű” párhuzamos fejlesztési programok zajlanak.

Keir Starmer ennek kiküszöbölése végett nagyobb mértékben integrált védelmi kapacitások megteremtésére és a védelmi kiadások „történelmi léptékű” növelésére szólítja fel az európai vezetőket.

A brit kormányfő kifejti, hogy a Nagy-Britanniát érő fenyegetések közepette rekordszintre emelkednek a brit védelmi kiadások, amelyek csak a jelenlegi parlamenti időszakban 270 milliárd fonttal (118 ezer milliárd forinttal) növekednek.

Keir Starmer szerint ugyanakkor a lakosság beleegyezését is meg kell nyerni a biztonság megőrzéséhez szükséges döntésekhez, mert ellenkező esetben „a könnyű válaszokkal házaló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők állnak majd elő saját megoldásaikkal”.

A politikai színkép e két ellentétes végének képviselői megdöbbentően sok mindenben egyetértenek: megengedők Oroszországgal szemben, ugyanakkor a NATO melletti elkötelezettségük gyenge, vagy éppenséggel kifejezetten ellenségesek az atlanti szövetséggel szemben, az általuk kínált jövő pedig megosztottsághoz és kapitulációhoz vezet - fogalmaz szombati müncheni beszédében a brit kormányfő.

„Ha helyre akarjuk állítani a társadalom szövedékét, ha hiszünk saját értékeinkben, a demokráciában, a szabadságjogokban és a jogállamiságban, akkor most jött el az a pillanat, amikor ki kell állnunk és küzdenünk kell ezekért, és bizonyítanunk kell, hogy érdemes is küzdeni értük” – teszi hozzá felszólalásában a brit miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×