Radikálisan átalakítaná a budapesti közlekedést az az előterjesztés, amelyet várhatóan szerdán fogad el Karácsony Gergely főpolgármester, miután egyeztetett a fővárosi frakciók vezetőivel - írta az Index. A veszélyhelyzet miatt ugyanis nem ülésezik a közgyűlés. Az előterjesztés egy olyan közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv készítését írja elő, amely jelentősen csökkentené, és balesetmegelőzési céllal lassítaná az autóforgalmat, és egyúttal a légszennyezést is mérsékelné a tömegközlekedés előtérbe helyezésével, amellett, hogy a kerékpáros és gyalogosforgalmat biztonságosabbá tenné.
Az intézkedési csomag kidolgozása, illetve a szükséges kerületi, szakmai és lakossági egyeztetések nagyjából 4-6 hónapot igényelnek, így a terv 2020 őszére készülhet el teljesen. Ez alapján
az érdemi intézkedésekre 2021-től nyílik lehetőség.
A komplex közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv keretében javasolják a teljes városra érvényes, csökkentett sebességű zónák kijelölésének megvizsgálását.
A fő-, és gyűjtőút-hálózati szerepkört betöltő útvonalak esetében általánosan az 50 km/óra,
a mellékúthálózat esetében a 30 km/óra, a lakópihenő övezetekben 20 km/óra maximális sebesség alkalmazásával csökkenthető a közúti balesetek gyakorisága és kimenetelük súlyossága.
Ezért javasolják, hogy
- a főbb útvonalakon 70 helyett egységesen 50 kilométer per óra legyen a sebességhatár,
- ezeken kívül egységesen 30 kilométer per óra, illetve lakó-pihenőövezeti szabályok legyenek érvényesek
a gyalogos és a kerékpáros forgalom támogatása érdekében.
Az emelt sebességű szakaszok fokozott területi elválasztó hatást, balesetveszélyt, zaj- és levegőszennyezést jelentenek az előterjesztés szerint.
A forgalomcsillapított területek szempontjából vizsgálandó még a javaslat szerint a közterületek forgalomtechnikai kialakításának módosítása – egyirányú utcák vagy hurokirányban járható utcák kialakítása, az átmenő forgalom által menekülőútként való használat megakadályozása, szűkebb forgalmi sávok, járdaszintre emelt gyalogos átkelőhelyek, közösen használt útfelületek, vagy jelzőlámpás kapacitásszabályozás alkalmazásával. Szükségesnek látja a javaslat a teljes gyalogátkelőhely-állomány felmérését, közlekedésbiztonsági vizsgálatát és egy szabványosítási munkaprogramot.
Emellett a belvárosba tartó forgalom csökkentése érdekében
szűkítenék a nagy sugárutakat, a parkolási lehetőségeket,
az autós forgalomtól elvett területeket pedig a közösségi közlekedés előnyben részesítésével (buszsávok kialakítása), kerékpárutakkal, a gyalogos közlekedés feltételeinek javításával és a megosztott mobilitási megoldások („shared mobility”) támogatásával, illetve zöldfelületekkel hasznosítanák.
A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása közt említik, hogy a városrészeket összekötő, továbbá agglomerációs és regionális kapcsolatokat adó kerékpárforgalmi főhálózat jelenlegi széttagoltságát mielőbb fel kell számolni.