A koronavírus több faj gyűjtőneve. Azért hívják őket így, mert a formájuk elektromikroszkóp alatt a Nap koronájához haszonlít. A humán koronavírusoknak 7 faja van, 4 enyhe lefolyású, 3 pedig súlyos, adott esetben halálos kimeneletű betegséget okoz. Az utóbbiakból tavaly decemberig 2 volt ismert.
Az egyik a SARS, ami Kínából indulva 2002. november 1-je és 2003. július 31-e között 8096 ismert megbetegedést okozott. A fertőzöttek 9,6 százaléka, 774 ember halt meg. A másik a MERS, vagyis a közel-keleti légúti koronavírus, amit 2012-ben fedeztek fel. Ez Szaúd-Arábiából terjedt el, a teve volt a gazdaállata, és 2014. júliusáig 836 megbetegedést okozott, amiből 288 halállal végződött.
A MERS-nek tehát nagy, 30 százalékos volt az úgynevezett mortalitása.
A harmadik, a mostani járványt okozó "SARS-2", ami nem egy mutáció, hanem új kórokozó, hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára. „Ez egy új genetikai állományú vírus, de 80 százalékban hasonlít a 2002-es, 2003-as SARS koronavírushoz. Tulajdonképpen egy rokonvírusa.”
Viszont jóval ragályosabb annál, mutatott rá egy fontos különbségre a virológus. „Legalább 200-szorosan hatékonyabban, mint a SARS. Tehát
nem súlyosabb, vagy veszélyesebb, hanem könnyebben terjed.
Jakab Ferenc szerint az új koronavírust nem érdemes összehasonlítani az influenza kórokozójával. „Hiszen az egy régóta ismert betegség, van ellene oltóanyagunk, gyógyszerünk, ismerjük a vírus patomechanizmusát, ahogyan azt is, hogy hogyan fertőzi a sejtet. És tudjuk a gyenge pontjait – magyarázta. – Ennél az új vírusnál ezek egyike sem mondható el. Az influenza halálozási aránya nagyjából 0,1 és 0,4 között mozog, míg a mostani vírusé 2-2,5 fél.”
A meleget a SARS valóban nem kedveli, a MERS-et viszont nem érdekelte a hőmérséklet. Azt tehát az idő fogja eldönteni, hogy a SARS-2 terjedését befolyásolja-e a tavasz beköszönte, vagy sem, hangsúlyozta az Arénában a virológus.
.jpg)
