1 °C
Magyarországon még nem diagnosztizáltak koronavírussal fertőzött beteget, azt ugyanakkor nem lehet megmondani, hogy a vírus megjelent-e már az országban – fogalmazott Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában.
"Lehet, hogy tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel ott lappang valahol. Diagnosztizált esetünk egyelőre nincs, ez szerencse, azt gondolom. Csodálkoznék, ha Magyarországon nem jelenne meg, mint egy dartstáblán, úgy körbelőttek minket. Hogy milyen gyorsan, arányban tudjuk lokalizálni, a járványt elkerülni, az már egy másik kérdés."
A Pécsi Tudományegyetem tanára a fertőzésveszély csökkentésének lehetőségeiről is beszélt.
"Ha alapvető higiénés szabályok betartunk, eszméletlenül sokat tettünk magunkért és másokért.
Kézmosás naponta többször, szappannal, szabályosan, étkezés előtt mindig, utána kézfertőtlenítés. Nem tüsszögünk a levegőbe, a tenyerünkbe, mert utána kezet fogunk a másikkal, megfogjuk a kilincset, a poharat. Ha nincs nálunk zsebkendő, tanuljuk meg: bele kell tüsszentenünk a könyökhajlatunkba! Most egy kicsi ideig nem kell mindenkivel kezet fogni, nem kell minden második embernek puszit adni az utcán. És elérhetjük az úti célunkat gyalog is, ha korábban elindulunk."
A sebészeti szájmaszkok nem védenek meg a fertőzéstől - tette hozzá a szakember.
"Ez a műtőben is használatos szájmaszk arra jó, hogy ha valakire rájön egy hirtelen köhögési, tüsszentési roham, akkor ott, rögtön a szája előtt megakadályozza, hogy a nyálcseppecskék szétszóródjanak a környezetben;
sebészi szájmaszkot az viseljen, aki mást akar megóvni a fertőzéstől!
Munkavédelmi boltokban pedig elvileg lehet kapni olyan maszkokat, ami sokkal jobb, mint a sebészi szájmaszk."
Mikor lesz oltóanyag?
Gyorsteszttel nem mutatható ki a koronavírus – jelentette ki a virológus.
"Jelen pillanatban a legegyértelműbb módon ezt a vírust molekuláris biológiai módon lehet kimutatni, ami egy laboratóriumi körülmények között elvégzendő vizsgálat, időtartama másfél-két óra."
Az oltóanyag megalkotása egy hosszú, többlépcsős folyamat – mutatott rá Jakab Ferenc virológus, aki szerint
leghamarabb másfél év múlva lesz hozzáférhető a koronavírus elleni védőoltás.
Közben azért egyre több információjuk van a kutatóknak; a 2002-2003-as SARS-vírushoz 80 százalékban hasonlít az új koronavírus felépítése, de az új vírus jóval könnyebben tud kapcsolódni a sejtekhez.
"A fél világ most ezt kutatja, a világ másik fele meg minden mást. Nemrég került napvilágra például, hogy egy újfajta kapcsolódási mechanizmussal kötődik a sejtekhez, 200-szoros hatákonysággal a SARS-éhoz képest, vagyis gyorsabban terjed. Azt kell mondanom, hogy nem súlyosabb vagy veszélyesebb, csak könnyebben terjed."
Amit csak remélni lehet
A Pécsi Tudományegyetem tanára aláhúzta, nem lehet párhuzamot vonni az influenza és az új koronavírus között.
"Mindenki szokta mondani, hogy milyen sokan meghalnak influenzában, és ez így is van, de ha szigorúan számokat nézzük és a halálozási arányokat, akkor
0,1-0,4 százalék között mozoghat az influenza halálozási aránya, e vírus esetében viszont 2-2,5."
Szerinte remélni lehet, de biztosan tudni nem, hogy a melegedés megállítja a koronavírus terjedését.
"Összesen hét koronavírust ismerünk, ezek közül négy relatíve enyhe tünetekkel betegíti meg az embert. Három esetben súlyos tünetek jelentkezhetnek, a SARS, a MERS és a mostani koronavírus esetében. Most nézzük meg! A SARS gyűlölte a meleget, a MERS gyönyörűen terjedt a meleg időben, az arab országokban folyamatosan fertőz. Viszont a mostani vírus a SARS-hoz jobban hasonlít, de biztosat jelenleg senki nem tud."
Azt sem tudni, meddig lesz jelen az új koronavírus, hogy végleg kipusztul-e, vagy ciklikusan előjön, esetleg hosszabb távon megmarad, folyamatosan fertőzve.
Alább meghallgathatja, megtekintheti a teljes beszélgetést.
