A Nemzeti Választási Bizottság 150 határozatából 46 ellen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rádi Péter, a testület elnöke. "Ebből néhányat ugyan érdemi vizsgálat nélkül a Kúria elutasított, mert a formai követelményeknek meg kell felelni.
Összesen 13 esetben változtatta meg a döntésünket a Kúria, 26 esetben pedig helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát."
Az EP-választás kampányidőszakának elején a Kúria elé került több, az érintettségről szóló NVB-határozat is.
"Lényegében egy szigorúbb értelmezést fogadtunk el egy bizonyos spektrumon belül az érintettség tekintetében. Ezt a szigorúbb álláspontot a Kúria végül nem fogadta el, megállapította, hogy minden jelölőszervezet lényegében a választási kampány ügyeiben érintettnek minősül. Egyébként zárójelben megjegyzem, hogy magánszemélyek esetében viszont fenntartotta a Kúria is és az NVB is a korábbi szigorú álláspontját abban a tekintetben, hogy adott személyt érintő közvetlen érintettséget kell igazolni, és ilyen értelemben a kifogás benyújtása a választópolgárság a választókörzetben nem jelent automatikus érintettséget."
A Kúria eljárásában új bizonyíték is csatolható, ezért a felülvizsgálati eljárás időnként más eredménnyel zárul
- tette hozzá az NVB elnöke. Így az is előfordulhatott, hogy új bizonyítékot, új szempontot vettek figyelembe a döntésnél, de a legjellemzőbb az volt, hogy a 2018-as választási eljárási törvény módosításának új szabályait más módon értelmezték, illetve az sem volt ritka, hogy a saját, korábbi határozatait - ami korábban az NVB-nél mindig irányadó volt - maga a Kúria bírálta felül. Példaként említette, hogy a médiaszolgáltatók vonatkozásában a Kúria a 2018-as határozataihoz képest új szempontrendszert adott a döntésekhez. Ezeket az NVB a jogfejlődés részének, a joggyakorlat természetes változásának tartja, és az őszi önkormányzati választáskor is figyelembe fogja venni.
"Ez nem lesz habostorta"
Patyi András utódaként nagyon nehéznek gondolta a Nezeti Választási Bizottság irányítási feladatait a testület egy éve kinevezett elnöke. "Egy nemzetközi hírű jogászprofesszortól átvenni a vezetést óriási kihívás, ráadásul
egy olyan ülésen vettem át és ültem be az elnöki székbe, amikor rögtön 22 népszavazási kezdeményezést kellett elbírálni az én vezetésemmel.
Már itt lehetett érezni, hogy nem lesz egy habostorta" - érzékeltette az InfoRádió Aréna című műsorában sorsát Rádi Péter.
A munka szerinte "döntően felelősséggel és feladattal jár, hatalom és költségvetés nélkül".
"Ami a szépsége ennek a feladatnak, hogy a tagokkal együtt tudunk gondolkodni; mindig vita során alakul ki a döntés, nagyszerű, felkészült, szakmailag kiváló tagokkal dolgozom együtt. Az elnökhelyettes emberileg és szakmailag is sokat segít a munkámban. Ilyen támogató környezetben öröm munkát végezni. Az EP-választás volt az első igazi, országos választás, amiben a kampányban én elnököltem a testületet, és hát bízom benne, hogy meg tudtam felelni a várakozásoknak" - mondta Rádi Péter, aki a vele elégedetlenkedőknek azt üzeni: minden nap jobb szeretne lenni.
A Nemzeti Választási Bizottság elnöke egy éve egyfajta minőségi követelményt tűzött ki maga elé.
"Nyilván előttem lebegett Patyi András példája; az ő vezetése alatt alakult ki az ügyrend. Nagyon gyorsan kellett döntenünk, érvényesítve a minőségi szempontokat, úgy, hogy minden tag hozzászólhasson, artikulálhassa a véleményét, legyen demokratikus vita" - ezt az ügyrendet Rádi Péter is megtartja, mert "ez az ügyrend jól vizsgázott", némi finomhangolással,
ő ugyanis más, úgymond "laissez-faire" típusú vezető, míg Patyi András nála sokkal erősebb karakter volt.
Ő a tagoktól nagyobb aktivitást kér és vár el, több feladatot ad nekik.
A teljes beszélgetést alább visszanézheti, visszahallgathatja.
