Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Egy diák vizsgázik angol nyelvből a szóbeli érettségin az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Egyes szakokon halaszthatják a nyelvvizsgaelvárást ez egyetemi felvételinél

Az eredeti tervek szerint 2020-tól csak nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatásba, de sajtóinformációk szerint lehet, hogy mégsem lesz általános ez az elvárás.

Noha a kormány már döntött arról, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával rendelkezők juthatnak be a hazai egyetemekre, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Murai László a Magyar Nemzet cikke szerint úgy gondolja, egyes szakokon nem követelhető meg a papír a felvételizőktől, mert túlságosan sokan esnének el a bejutás lehetőségétől.

A HÖOK elnökének elképzelése szerint "a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot" kellene kapniuk a diákoknak, akiknek természetesen mindent meg kellene kapniuk a minél jobb nyelvtudás érdekében.

Murai úgy látja, vannak olyan szakok, ahol a jelentkezők fele kihullhat a rendszerből, de elismeri, hogy a gazdaságtudományi, az orvosi, a pszichológiai és a jogi képzéseken nem nagyon lesz ilyen probléma.

"Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert"

- nyilatkozta a HÖOK-elnök.

Országos átlagban - a cikk szerint - 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. A HÖOK mindent megtesz azért, hogy halasszák el a 2020-as dátumot, illetve addig is fejlődjenek az iskolások minőségi nyelvtanulási lehetőségei - áll a cikkben.

A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült,

a bizonyos szakokra érvényesíthető halasztással a HÖOK nyitott kapukat döngethet.

Ez esetben viszont a felvételi pontrendszert sürgősen át kell dolgozni, ugyanis sokan vannak, akik több középfokúval, illetve felsőfokúval jelentkeznek a felsőoktatásba.

Ismert, nem emelkedett drasztikusan a magyarországi sikeres nyelvvizsgák száma azok után, hogy az oktatási kormányzat kötelezővé tette 2020-tól a nyelvvizsgát az egyetemekre jelentkezők esetében. A kormány a közelmúltban iskolások számára kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulási programot jelentett be, ennek részletei azonban még kidolgozás alatt állnak. A nyelvtanárok szakmai fórumain a kötelezővé tétel közeledtével mindinkább sürgetik a diákok nyelvtanulási hozzáférését.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×