eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Egy diák vizsgázik angol nyelvből a szóbeli érettségin az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Egyes szakokon halaszthatják a nyelvvizsgaelvárást ez egyetemi felvételinél

Az eredeti tervek szerint 2020-tól csak nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatásba, de sajtóinformációk szerint lehet, hogy mégsem lesz általános ez az elvárás.

Noha a kormány már döntött arról, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával rendelkezők juthatnak be a hazai egyetemekre, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Murai László a Magyar Nemzet cikke szerint úgy gondolja, egyes szakokon nem követelhető meg a papír a felvételizőktől, mert túlságosan sokan esnének el a bejutás lehetőségétől.

A HÖOK elnökének elképzelése szerint "a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot" kellene kapniuk a diákoknak, akiknek természetesen mindent meg kellene kapniuk a minél jobb nyelvtudás érdekében.

Murai úgy látja, vannak olyan szakok, ahol a jelentkezők fele kihullhat a rendszerből, de elismeri, hogy a gazdaságtudományi, az orvosi, a pszichológiai és a jogi képzéseken nem nagyon lesz ilyen probléma.

"Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert"

- nyilatkozta a HÖOK-elnök.

Országos átlagban - a cikk szerint - 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. A HÖOK mindent megtesz azért, hogy halasszák el a 2020-as dátumot, illetve addig is fejlődjenek az iskolások minőségi nyelvtanulási lehetőségei - áll a cikkben.

A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült,

a bizonyos szakokra érvényesíthető halasztással a HÖOK nyitott kapukat döngethet.

Ez esetben viszont a felvételi pontrendszert sürgősen át kell dolgozni, ugyanis sokan vannak, akik több középfokúval, illetve felsőfokúval jelentkeznek a felsőoktatásba.

Ismert, nem emelkedett drasztikusan a magyarországi sikeres nyelvvizsgák száma azok után, hogy az oktatási kormányzat kötelezővé tette 2020-tól a nyelvvizsgát az egyetemekre jelentkezők esetében. A kormány a közelmúltban iskolások számára kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulási programot jelentett be, ennek részletei azonban még kidolgozás alatt állnak. A nyelvtanárok szakmai fórumain a kötelezővé tétel közeledtével mindinkább sürgetik a diákok nyelvtanulási hozzáférését.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×