A Magyar Hírlap írt arról a minap, hogy a kormány 2014-es döntése ellenére várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, mert bár egyre többen szereznek bizonyítványt a nyelvtudásukról,

szakértői vélemény szerint amennyiben a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe.

A lap azt írta, hogy az elvi döntés megszületett és a halasztás oka a régiók közötti jelentős különbség.

Az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban szerda délután közölte: "Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.

A régiós különbség viszont létező probléma

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökét, Berényi Milánt még a halasztás lehetőségének kapcsán kereste meg az InfoRádió. Úgy vélte: a rendszer bevezetése előtt meg kellene szüntetni a jelenlegi egyenlőtlenségeket az egyes települések és iskolatípusok nyelvoktatása között, hogy azonosak legyenek a feltételek a nyelvvizsga megszerzéséhez.

Mint mondta, a kutatások szerint régiós szinten is látszanak a színvonalkülönbségek. „Egy megyeszékhelyen, Budapesten sokkal nagyobb esélye van egy diáknak jó szolgáltatást kapni, jó nyelvoktatást adni, mint egy kisebb településen”.

Segíteni kellene

A szakember szerint a sikeres diplomamentő program mintájára egy felvételi-mentő programmal lehetne segíteni a diákokat a felvételi előtt, és jónak tartaná egy olyan pontszámítási rendszer bevezetését, amely motiválja a diákokat arra, hogy a felvételiig ne egy, hanem akár több középfokú nyelvvizsgát is megszerezzenek. Berényi Milán felhívta a figyelmet arra, hogy

most a jelentkezőknek csak mintegy 40 százaléka rendelkezik legalább egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

A diplomamentő programról

Berényi Milán arról is beszélt, hogy az első diplomamentő program sikeresnek tekinthető, hiszen a 10 ezer résztvevőből 6500 vehette át a diplomáját, ami az átlagos nyelvvizsgáztatási statisztikát tekintve átlagon felüli arány.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy mivel a második program az előző után fennmaradt összegből valósul meg, emiatt

nem tudnak annyi főt bevonni, mint korábban, így most csupán 1333 jelentkezőnek tudják biztosítani a képzéseket.

Mivel sok az érdeklődő – több mint az előző programnál –, így egy esetleges harmadik fordulóban az eredeti összeg többszörösét is el lehetne költeni – vélekedett az elnök.