eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Diákok az angol nyelv szóbeli érettségi vizsga előtt az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megoszlanak a vélemények a külföldi nyelvtanulásról

Érezhető fejlődést jelenthet a diákok nyelvtudásában a két hét külföldön töltött idő – véli a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Berényi Milán szerint a tanulás szempontjából fontos, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok helyi családoknál szállhatnak meg. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azonban nem tartja hatékonynak az intézkedést. Rozgonyi Zoltán úgy véli a közoktatásban olcsóbb átalakításokkal nagyobb eredményeket érhetnének el.

Orbán Viktor múlt vasárnapi évértékelő beszédében jelentette be a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítését, és ennek jegyében minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén.

„Természetesen sokat ér” – értékelte a külföldi nyelvtanulás lehetőségét Berényi Milán, hozzátéve: bár azoknak is hasznos lehet, akik nyelvismeret nélkül vágnak neki egy ilyen útnak, de ár-érték arányban nem jönnek ki annyira jól, mint akik már tanultak valamilyen idegen nyelvet. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a 9. és 11. évfolyamos diákok már vannak olyan szinten, hogy profitálni tudjanak belőle.

„Olyan lehet, mint a nyelvtanulás szakmai gyakorlata”

– fogalmazott.

Az, hogy a fiatalok családoknál laknak majd, a legjobb megoldás, hiszen így idővel gondolkodni is az adott nyelven fognak – hangsúlyozta. Sokat segítene még, ha minél kevesebbet tudnának magyarul kommunikálni a kint töltött idő alatt.

Berényi Milán hozzátette: a fejlődéshez minimum két hét kint töltött idő szükséges, az ilyen nyelvtanfolyamok pedig 2-4 hétig tartanak. Ha valaki ezt kevésnek érezte, és újból ki szeretne menni, érdemes figyelembe venni, hogy egy ilyen kurzus nem olcsó, körülbelül 500 ezer forintba kerül – hívta fel a figyelmet.

Évfolyamonként nagyjából 90 ezer tanuló érintett – hívta fel a figyelmet Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: az Egyesült Királyságban, ami a legnagyobb nyelvtanfolyami szolgáltató ország, évente nagyjából ennyien vesznek részt tanfolyamokon.

„Nincsen példa sehol a világban országos szintű, egész tanulói korosztályokat érintő ilyen programra, és nagyon jó okkal nincsen ilyen”

– hangsúlyozta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, hozzátéve: a külföldi nyelvtanfolyamok költsége horribilis, összevetve minden más megoldással – például a tanártámogatással vagy az intenzív nyelvi programokkal – aránytalanul nagy kiadást jelentenek. Szerinte egy belföldi intézkedéssorozat minden tanulót eredményesen érintene.

Mint mondta, egy ilyen nagy volumenű programnál nincs más megoldás, mint csoportokban kibuszoztatni a diákokat, a hatékony azonban az lenne, hogy a gyerekek egyedül vagy kettesével kerülnek nemzetközi közegbe. Rozgonyi Zoltán ugyanakkor elismerte, hogy nem haszontalan ez az eljárás sem.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azzal is egyetért, elfogadhatatlan az, hogy a ma felsőoktatásban tanuló hallgatók közül sokan nem rendelkeznek nyelvvizsgával és megfelelő nyelvtudással sem. Mint mondta: a szakma egyöntetűen egyetért abban, hogy bemeneti követelménnyé kell tenni a nyelvvizsgát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×