Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor elmondta, milyen Európai Néppártot szeretne

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról és az esetleges kilépés menetéről, a falvak fejlesztéséről és a családpolitikáról is beszélt a miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Európa régen látott mértékű és mélységű átalakuláson megy át, mert megváltoztatta az életünket a migráció és a bevándorlás, ez vált a politika legfontosabb kérdésévé is, és a korábbi hagyományos politikai jobb-bal oldal, szocialisták-liberálisok stb. felosztást átmetszette a migrációhoz való hozzáállás - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. "Ez a törésvonal a Néppártban is jelen van", vannak, akik kevert népességet akarnak, mások pedig meg akarják őrizni a keresztény kultúrát - mi magyarok is ilyenek vagyunk - mondta a kormányfő.

A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban (EPP), arra törekednek, hogy az egész EPP-t átalakítsák egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, a magyarok pedig ezt meg akarják akadályozni - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: Magyarország bizonyította be elsőként, hogy a migrációt meg lehet állítani.

A keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, "minden másról lehet beszélgetni".

Megreformálná a néppártot

A Fidesz azt is el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy kívül folytatja.

A kormányfő beszélt arról, hogy "égnek a vonalak", több tárgyalást is folytatott a napokban - például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, Manfred Weberrel, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével, csúcsjelöltjével, hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel -, vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre. Ezzel kapcsolatban azt mondta: "lehet, hogy a vitának az lesz a vége, hogy a Fidesz helye nem a néppártban van, hanem azon kívül - bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is". Azt is elmondta, hogy

"ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, (...) akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország"

- mondta a Orbán Viktor. Emlékeztetett, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a Néppártnak.

Bejelentette továbbá, hogy

a március 15-i nemzeti ünnepen beszédet fog mondani Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A belügyminisztereknél jobb helyen lenne a migrációs kérdés

A Die Weltnek adott interjújában Orbán Viktor megfogalmazott egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottságtól vissza kell venni azt a hatáskört, ami a határvédelemmel és a migrációval foglalkozik. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: az Európa szó alatt három dolgot értünk:

  • az Európai Unió összes tagját
  • az eurózónát, vagyis a közös európai valutát használó országokat
  • a schengeni csoportot, vagyis a közös határvédelmi rendszer országait.

Ez három országcsoport, nem indokolt, hogy mindre ugyanolyan szabályok legyenek életben - fejtette ki a kormányfő. A migráció ügyében azt látjuk, hogy az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a feladattal, nem érdemes tovább várni, inkább "tegyük ezt az ügyet oda, ahol meg is tudják oldani. Vegyük vissza a bizottságtól nemzeti hatáskörbe, és a nemzetállamok pedig a saját belügyminiszter delegálják egy közös tanácsba. Ebben ne minden uniós tagállam vegyen részt, csak a schengeni területen belüli országok, hiszen a schengeni külső határt kell megvédeni. A testületnek adjunk olyan jogokat a nemzetállami jogainkból, ami alkalmassá teszi őket, hogy megvédjék a határokat, közös döntéseket hozzanak, és a migráció kezelésére nézve szabályokat dolgozzanak ki" - ismételte meg javaslatát - amelyre a német pártok is rögtön reagáltak - a magyar kormányfő.

A bevándorlás nem egy pattanás, ami elmúlik - szögezte le Orbán Viktor. "A folyamat abból a helyzetből állt elő, hogy erős népességnövekedés van Európán kívül, és jelentős népességcsökkenés Európán belül. Ráadásul háborúk vannak, ráadásul éghajlatváltozás van, ráadásul a mezőgazdasági víz-erőforrások csökkennek bizonyos területeken, és ott egyre nehezebb megélni. A világ bizonyos, Európához közeli részein nincs olyan fejlődés, amely képes lenne a növekvő számú népességet fenntartani.

A migráció tehát nem akarat kérdése a migránsok részéről, ők egész egyszerűen az otthonmaradás helyett más megoldást keresnek az életükre.

Milliószám, később majd tízmilliószám" - jelentette ki a kormányfő.

Családvédelmi program

Európa ma az üres bölcsők kontinense, majdnem minden ország szenved ettől - mondta Orbán Viktor, aki szerint több helyen darab-darab alapon gondolkodnak, és a népességfogyást migránsok behozatalával akarják megoldani. "De a magyar ember másként gondolkodik, nekünk nem számok kellenek, hanem gyerekek, lehetőleg magyar gyerekek" - fejtette ki a kormányfő. Magyarországon is népességfogyás van, de "mi nem akarunk kevert, migránsokból és bennszülött magyarokból álló népességet létrehozni. Vagyis magunknak kell megoldanunk a magunk fenntartását.

Az a nemzet, amelyik erre önerőből nem képes, tehát még egy biológiai reprodukációra sem képes, az joggal vékonyodik, gyengül, és előbb-utóbb eltűnik a népek országútján".

A magyarok szerencséje Orbán Viktor szerint az, hogy a fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik, ezt felmérésekből tudják. Vagyis azokat az akadályokat kell megszüntetni, amik miatt a fiatalok nem vállalják a korábban tervezett gyereket, hogy aztán élhessenek a felkínált lehetőségekkel. "Nekünk lehetőséget kell felkínálni, azt kell mondanunk, hogy Magyarország egy családbarát ország - ez egyébként ma még nem igaz.

Az emberek szívében családbarát lenne, de a mindennapi élet megnyilvánulásaiban - el tudjuk-e látni a gyerekeket, a távmunka terén is óriási lehetőségek vannak és a mindennapi életben is sok gesztus kellene a nők és a családok iránt - még nem tartunk itt"

- fejtette ki a miniszterelnök.

"Itt sok gyerek lesz, gyerekkacaj, nagy családok és boldog békeidők újra - ebben reménykedünk mindannyian" - mondta, hozzátéve, hogy ez persze nem fog menni egyik napról a másikra, de ezért hozták létre a családvédelmi akciótervet. Az Orbán Viktor által bejelentett hét intézkedésből négyet már július 1-jétől életbe fognak léptetni. A bölcsődei férőhelyek számának növelése folyamatos munka. A nagyszülői gyed lehetősége és a négygyerekes anyák végleges szja-mentessége 2020-tól nyílik meg.

Fejleszteni kell a falvakat

A cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város. Ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat - mondta a faluprogrammal, a falusi csokkal kapcsolatban Orbán Viktor.

A feladatok közé sorolta az utak rendbehozatalát, valamint a közszolgáltatások biztosítását, és hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöbölése.

A teljes interjút alább meghallgathatják.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×