Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszéde közben a Várkert Bazárban 2019. február 10-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: "csigavér, higgadtság"

A miniszterelnök reagált a Magyar Nemzet azon cikkére, amely azt javasolta, hogy a Fidesz lépjen ki az Európai Néppártból.

Az európai parlamenti választás közeledtével

érthető a kampányláz, a türelmetlenség és az izgalom fokozódása, de ami most kell, az csigavér, higgadtság

- reagált Orbán Viktor miniszterelnök azokra a sajtóhírekre, melyek szerint a néppárti tagság helyet új európai, bevándorlást ellenző szövetséget kellene létrehoznia a Fidesznek.

A Magyar Nemzet Új szövetséget! című csütörtöki vezércikkében az olvasható: "a néppárt a szocialistákat és a liberálisokat választotta, nekik akar megfelelni. A Fidesznek egy útja maradt: az új szövetség útja. Orbán Viktor és a Fidesz lépjen ki az Európai Néppártból, és kössön szövetséget Matteo Salvinivel, az osztrák Szabadságpárttal, valamint a lengyel kormánypárttal! Ez ma Európa és a magyarság érdeke."

A témában megkérdezték Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert is a csütörtöki kormányinfón.

Azt mondta: a Fidesz az EPP tagja, és az is kíván maradni.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×