eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j) az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018. május 18-án. Balról Áder János köztársasági elnök.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Új gazdája van a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének

A Budapest-Belgrád vasútvonalért felelős kormánybiztosnak nevezték ki Palkovics László innovációs és technológiai minisztert.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly szeptemberben jelentette be: bár van még néhány nyitott kérdés a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése és finanszírozása körül, a tárgyalások a lehetséges kivitelezőkkel jól haladnak, így novemberben eredményt hirdetnek.

"Az az egyelőre megcáfolhatatlan célkitűzésünk, hogy az idei esztendőt nem akarjuk úgy lezárni, hogy ne kössük meg a szerződést. Ami azt jelenti, hogy a jövő év elején indulhat meg az engedélyezési-tervezési munka, és jelenleg a szakmai konszenzus 2023-at tartja a projekt befejezési dátumának" - mondta akkor.

Az eredményhirdetés azonban elmaradt, majd decemberben a kormány bejelentette: új eljárást rendel el a vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután

az építkezés becsült költsége 578 milliárd forintról 693 milliárdra emelkedett.

Az építési munkálatok várható legkorábbi megkezdése ezzel 2020-ra tolódott.

A Magyar Közlönyben pénteken jelent meg: a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza fejlesztésének, kivitelezésének és finanszírozásának koordinálásával foglalkozó

kormánybiztossá nevezték ki Palkovics László innovációs és technológiai minisztert. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja és munkáját díjazás nélkül látja el.

A mintegy 350 millió dolláros összköltségű fejlesztés a magyar, a szerb és a kínai állam közös beruházása. A 150 kilométeres magyarországi szakasz fejlesztési költségének 15 százalékát a magyar állam önerőből, a fennmaradó 85 százalékát a távolkeleti országtól felvett, 20 éves futamidejű hitelből fedezi. A felújítás után a szakasz első 20 kilométerén a teher- és személyszállító vasutak

akár óránkénti 200 kilométeres sebességgel is tudnak majd haladni,

az átlagsebesség várhatóan 120 és 180 kilométer per óra között lesz. A fejlesztésnek köszönhetően a görögországi pireuszi kikötőbe érkező kínai termékek gyorsabban juthatnak el Magyarországon keresztül az Európai Unióba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×