Mátyás emlékévének nyilvánították 2018-at – Hunyadi Mátyás törvényes utód nélkül halt meg, aminek évszázadokra ható következményei voltak. Erről is beszélt Horváth Richárd történész az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinműsorában. 

A történész elmondta, hogy Hunyadi Mátyás trónrálepése és a megkoronázás között hat év telt el, mert 1440-ben Erzsébet királyné Albert király özvegye a visegrádi vár tornyából ellopatta a Szent Koronát, amivel megkoronáztatta V. Lászlót, majd a korona elkerült Bécsbe III. Frigyeshez.  

Hozzátette, hogy Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin fiatal nő volt, aki hamar teherbe is esett, azonban az anya és fiú gyerek is gyermekágyi lázban szenvedett, és pár napon belül meghalt. Később Mátyásnak született egy másik fiú gyermeke is, Corvin János, akit már 1479-ben félhivatalosan az utódjának kinevezett.

A történész szerint Hunyadi Mátyás az élete végén már tudta, hogy „jelentős politikai baklövést”követett el, amikor alkut kötött arról, hogy ha nem születik utódja Podjebrád Katalintól, akkor a trón a Habsburgokraszáll. 

„Voltaképpen ez nem róható fel, mert egy fiatalemberről van szó, akinek fiatal felesége volt. Ráadásul úgy köthették meg a Bécsújhelyi szerződést, hogy talán tudtak már arról, hogy a felesége várandós. Senki nem gondolta volna, hogy az előtte levő három és fél évtizedben nemhogy felesége nem lesz egy darabig, hanem törvényes utódja sem születik meg”– magyarázta a történész. Hozzátette, az 1463-ban, III. Frigyessel kötött megállapodás által a Habsburgok törvényes örökösödése ettől az időpontól számítható. Sokan Jagelló Ulászló 1491-es pozsonyi békéjéhez kötik a Habsburgok örökösödését, azonban itt csupán a Mátyás király által már korábban rögzített megállapodást erősítették meg.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják kedd este 7 órától az InfoRádióban.