eur:
411.33
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Egymillió forint jut minden magyar gyerekre

Egymillió forint jut minden magyar gyerekre

2017-től jelentősen emelkednek az oktatási kiadások Magyarországon - írja a Világgazdaság.

Az elmúlt években nem nőtt jelentősen az oktatási kiadás Magyarországon, azonban idén már felpörög a pénzpumpa, gyerekenként több mint 1 millió forint a ráfordítás. Az igazi változás azonban jövőre jön, több mint 20 százalékkal nő a teljes ráfordítás az idei évhez képest - írja a vg.hu.

A 2014-es adatok szerint a hazai GPD-arányos oktatási kiadások mintegy négy százalékot tettek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ugyanakkor 2015 óta folyamatosan nőnek a források – értékelte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatását Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára. A pluszforrások mindenképp jól hangoznak, ám kíváncsiak voltunk, mit jelent a plusz forrásbevonás a rendszerben, ezért három dimenzió mentén néztük meg a ráfordítások alakulását: nominális, GDP-arányos és egy főre jutó kiadásokat vizsgáltunk.

Ha a nominális oktatási költéseket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2010 és 2013 között hasonló összeg jutott oktatásra, majd 2014 és 2016 között sem volt jelentős változás, ekkor 1700-1800 milliárd forint körül alakult a ráfordítás.

Idén már 1900 milliárd fölé nőtt az állam oktatási kiadása, ráadásul a jövő évi költségvetésben már 2351 milliárdos összeg szerepel,

ami harmadával több, mint 2010-ben volt.

Persze az sem mindegy, hogyan alakult a GDP-arányos ráfordítás. Ebből a szempontból vizsgálva 2012 óta látható trendszerű növekedés, amelyet egyedül a 2016-os év visszaesése tör meg, az csak a 2017-es GDP-tényadat fényében derül ki, hogy ez átmeneti vagy tartós csökkenést jelent-e. Mindenesetre a 2012-es 5,1 százalékos arányról 2015-ig 5,5 százalékra nőtt az oktatási kiadás, ezt a fejlődést pedig az említett 2106-os 5,3 százalék töri meg.

Az idei oktatási ráfordításokat egyébként még jó eséllyel „eszi meg” az idei 3,7–4 százalék közötti GDP-növekedés,

a 2018-as költségvetésben viszont 24 százalékos nominális kiadásnövekedéssel számolnak.

Ez a GDP-arányos költéseket is jelentősen megdobja, arról nem is beszélve, hogy az elemzők 2018-ra 3,5 százalék körüli növekedést várnak (ez persze még változhat).

Elsősorban az állami szempontok érvényesülnek az első két vizsgált adatsornál, ám az oktatás aktuális helyzetét legjobban az egy főre jutó ráfordítások mutatják meg. Az egyre kisebb létszámú generációk miatt egyébként még stagnáló ráfordítás mellett is egyre több pénz juthat egy gyerekre. Ez egyértelműen megjelenik a 2010 óta eltelt adatokban is, míg hét éve átlagosan 737 ezer forint jutott egy gyerekre, addig idén már valamivel több, mint 1 millió forintot költhetünk fejenként (1,011 millió forint).

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×