Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Egymillió forint jut minden magyar gyerekre

Egymillió forint jut minden magyar gyerekre

2017-től jelentősen emelkednek az oktatási kiadások Magyarországon - írja a Világgazdaság.

Az elmúlt években nem nőtt jelentősen az oktatási kiadás Magyarországon, azonban idén már felpörög a pénzpumpa, gyerekenként több mint 1 millió forint a ráfordítás. Az igazi változás azonban jövőre jön, több mint 20 százalékkal nő a teljes ráfordítás az idei évhez képest - írja a vg.hu.

A 2014-es adatok szerint a hazai GPD-arányos oktatási kiadások mintegy négy százalékot tettek ki, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ugyanakkor 2015 óta folyamatosan nőnek a források – értékelte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatását Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára. A pluszforrások mindenképp jól hangoznak, ám kíváncsiak voltunk, mit jelent a plusz forrásbevonás a rendszerben, ezért három dimenzió mentén néztük meg a ráfordítások alakulását: nominális, GDP-arányos és egy főre jutó kiadásokat vizsgáltunk.

Ha a nominális oktatási költéseket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2010 és 2013 között hasonló összeg jutott oktatásra, majd 2014 és 2016 között sem volt jelentős változás, ekkor 1700-1800 milliárd forint körül alakult a ráfordítás.

Idén már 1900 milliárd fölé nőtt az állam oktatási kiadása, ráadásul a jövő évi költségvetésben már 2351 milliárdos összeg szerepel,

ami harmadával több, mint 2010-ben volt.

Persze az sem mindegy, hogyan alakult a GDP-arányos ráfordítás. Ebből a szempontból vizsgálva 2012 óta látható trendszerű növekedés, amelyet egyedül a 2016-os év visszaesése tör meg, az csak a 2017-es GDP-tényadat fényében derül ki, hogy ez átmeneti vagy tartós csökkenést jelent-e. Mindenesetre a 2012-es 5,1 százalékos arányról 2015-ig 5,5 százalékra nőtt az oktatási kiadás, ezt a fejlődést pedig az említett 2106-os 5,3 százalék töri meg.

Az idei oktatási ráfordításokat egyébként még jó eséllyel „eszi meg” az idei 3,7–4 százalék közötti GDP-növekedés,

a 2018-as költségvetésben viszont 24 százalékos nominális kiadásnövekedéssel számolnak.

Ez a GDP-arányos költéseket is jelentősen megdobja, arról nem is beszélve, hogy az elemzők 2018-ra 3,5 százalék körüli növekedést várnak (ez persze még változhat).

Elsősorban az állami szempontok érvényesülnek az első két vizsgált adatsornál, ám az oktatás aktuális helyzetét legjobban az egy főre jutó ráfordítások mutatják meg. Az egyre kisebb létszámú generációk miatt egyébként még stagnáló ráfordítás mellett is egyre több pénz juthat egy gyerekre. Ez egyértelműen megjelenik a 2010 óta eltelt adatokban is, míg hét éve átlagosan 737 ezer forint jutott egy gyerekre, addig idén már valamivel több, mint 1 millió forintot költhetünk fejenként (1,011 millió forint).

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×