Infostart.hu
eur:
373.3
usd:
340.08
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Nem a 21. századi kihívásokra neveljük a gyerekeinket

Sokrétű és nem most, hanem több évtizede keletkezett problémák összessége miatt szerepeltek a korábbinál is gyengébben a Pisa-teszten a magyar diákok - véli az InfoRádiónak nyilatkozó neveléstudományi kutató, a Pisa-program volt alelnöke.

„Ezek az eredmények nagyon negatívak, de nem újak és nem meglepőek. Azt a negatív tendenciát, amit az utóbbi néhány PISA-ciklusban látunk, egy 20-25 éves perspektívába helyezve már azt mondhatjuk, hogy az okokat is elég régóta látjuk, és azokból kikövetkeztethető a következő évek tendenciája is” - jelentette ki a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára.

„Ha egymás mellé tesszük a TIMSS és a Pisa-eredményeket – amelyek véletlenül egybe estek –, akkor szembesülünk azzal a problémával, amit ugyancsak régóta látunk, hogy a magyar tanulók tudásával nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémák is vannak”

- közölte Csapó Benő.

A szakember kifejtette: a tankönyvi, tantermi tudást változatlan környezetben viszonylag pontosan vissza tudják adni, de ha akár csak egy kissé eltávolodunk, egy másik kontextusban kell az eredményeket alkalmazni, akkor már leblokkolnak a diákok.

„Ez egy olyan tudásértelmezésből fakad, amit meg kellene változtatni”

- emelte ki a neveléstudományi kutató.

Elmondta: jó régóta beszélünk már a problémamegoldó gondolkodásról, tanulási képességekről. Az utóbbi években megjelentek azok a koncepciók, amelyeket úgy szoktak összefoglalni, hogy 21. századi készségek.

„Ezekkel a magyar iskola hagyományos tanítási módszerei nem tudnak mit kezdeni” - jelentette ki a szakember.

„Nem arról van szó, hogy valami mást kellene tanulni, hiszen a diszciplináris – kémia, fizika, biológia – tudás nagyon fontos. De nem elég”

- hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára.

Hozzátette: ez behoz a képbe egy harmadik dimenziót is, a tanulás pszichológiai folyamatát. A feldolgozandó új ismereteket hozzá kell igazítani, hozzá kell kapcsolni a tanulók meglévő tudásához.

A magyar iskola azonban Csapó Benő szerint ezzel sem tud mit kezdeni.

„Vannak további gondok, amik velünk vannak. Ilyen a pedagógusok képzése, a pedagógusok pályára vonzása, továbbképzése, folyamatos szakmai fejlesztése”

- sorolta a neveléstudományi kutató.

Hozzátette, hogy vannak olyan új fejlemények is az elmúlt néhány évben, évtizedben, amelyek kifejezetten magyar-specifikusak és ránk hatnak: ezek a nagy átszervezések és az az általános bizonytalanság, amiről a pedagógusok folyamatosan panaszkodnak.

„Látom azonban az igyekezetet az oktatási vezetésben. Ha a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásába beépülnek azok a pszichológiai-kognitív-tudományi-pedagógiai eredmények, amit a világ neveléstudománya az utóbbi évtizedben letett az asztalra, akkor az egy jó kiinduló lépés” - véli a Pisa-program volt alelnöke.

„Sokkal nagyobb szerepe van azonban annak, hogy milyenek lesznek a NAT alapján elkészíthető kerettantervek. Lehetőség lesz-e a differenciált fejlesztésre, teret adnak-e arra, hogy a pedagógusok nagyobb szabadsággal úgy fejlesszék a saját tanítványaikat, ahogy azt jónak látják” - véli a neveléstudományi kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagy ugrással nyitott első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagy ugrással nyitott első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×