Az állami fenntartás és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetése – ez volt eredetileg a civil oktatási demonstrációk egyik legfontosabb célkitűzése. A pedagógusok szakszervezete is rendszerszintű változásokat követelt, köztük a Klik hatáskörének csökkentését.

Azóta eldőlt, az állam fenntartója és működtetője is lesz az iskoláknak egységes fenntartói irányítással. Most az oktatási intézmények 55 %-át az önkormányzatok működtetik, az újabb változtatás 2850 iskolát érint.

A Klik nem fog megszűnni, a központ neve is a régi marad.

A 3 szintű fenntartói modellben önálló költségvetési szervként működik majd 56 tankerületi központ július elsejétől. Az iskolaépületek vagyonkezelői joga is a tankerületi központhoz kerül.

A szakszervezetek azt kérték, hogy egyszerűsítsék és válasszák szét az állami és az intézményi ellenőrzést. Egyelőre annyit tudni, hogy egyéb feladatai mellett az ellenőrzést a fenntartói modell csúcsán álló Klebelsberg Központ végzi.

Az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállítása is a követelések között szerepelt. Egyelőre annyi biztos, hogy bővül az igazgatók gazdálkodási és munkáltatói jogköre is.

A pedagógusok a tárgyalások során azt kérték, hogy hozzák vissza a minőségi munkáért járó pótlékot. A köznevelési törvényt érintő változásokat összegző javaslat megfogalmazza a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetőségét: így a következő, idén szeptembertől esedékes béremeléséről az igazgatók differenciáltan dönthetnek.

A pedagógus foglalkoztatási kérdések között hangsúlyos elemként jelent meg a nyugdíjas tanárok továbbfoglalkoztatása. Erre lesz lehetőség a jövőben bizonyos feltételekkel. Emellett tanév közben nem szűnik meg pedagógus álláshely, és feloldják a nyugdíjazás miatt megüresedő állások zárolását.

A pedagógusok azt is kérték, hogy radikálisan csökkentsék adminisztrációs terheiket, és egyszerűsítsék a pedagógus minősítési rendszert. Eldőlt, hogy a jövőben az önértékelést nem két, hanem öt évente kell elvégezni. Azok a pedagógusok pedig, akik sikeres minősítésen estek át, mentesülnek a tanfelügyelet alól.

A pedagógusok egyik leghangsúlyosabb követelése volt, hogy ismét huszonkét óra legyen a heti kötelező óraszám, a többlettanítás után járó óradíj kifizetése mellett. Ez a kérdés még nem dőlt el.

Szintén nyitott kérdés a tanulói terhek csökkentése, a kereteket az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása határozza meg.

A pedagógus követelések között szerepelt az állami tankönyvellátás monopóliumának megszüntetése és a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítása, ebből azonban úgy tűnik, az állam nem enged.