Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

A tüdőgyulladás az egyik leggyakoribb kórházi fertőzés

A leggyakoribb fertőzések a kórházakban a felső légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a húgyúti fertőzések, a műtétet követő sebfertőzések, vérárammérgezések vagy vérmérgezések, illetve a bélfertőzések. Ezek a fertőzések helyes és gyakori kézmosással azonban elkerülhetők - mondta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezető-helyettese. Szilágyi Emese közölte: ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a kórházi dolgozók oktatására és az ellenőrzésre. Az ÁNTSZ ma három olyan módszertani levelet tett közzé, amely a kórházakat segítheti a fertőzések csökkentésében.

„Nagy hiánypótlást jelent az egészségügyi intézmények számára, nagyon fontos támpontot és keretet biztosít a kórházak számára annak érdekében, hogy kialakítsák a helyi eljárásrendjüket a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzése érdekében” - hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes.

Hozzátette, hogy természetesen az eljárásrend megléte csak az első lépés.

„Ezt az eljárásrendet oktatni kell az egészségügyi dolgozók körében, vagyis azok körében, akiknek alkalmazniuk kell, akiknek eszerint kell ellátniuk a beteget, hogy ne alakuljon ki multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés, ha pedig kialakult ilyen fertőzés, akkor az ne terjedjen tovább másik betegekre” - folytatta.

Szilágyi Emese elmondta, hogy a leggyakoribb fertőzések a felső légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a húgyúti fertőzések, a műtétet követő sebfertőzések, vérárammérgezések vagy vérmérgezések, illetve a bélfertőzések.

„2013-ig a kötelezően jelentendő fertőzések tekintetében emelkedést mutattak a számok, ami részben köszönhető annak is, hogy vizsgáltuk a jelentési fegyelmet, pótlásra kerültek az esetleg nem jelentett esetek.

2014-ben már nem volt lényeges változás, és a 15-re vonatkozó előzetes adatok is hasonlóak” - közölte az Országos Tisztiorvosi Hivatal főosztályvezető-helyettese.

„Ezek szerint most már rendelkezünk valós, reális adatokkal, és ezek az adatok nem mutatnak emelkedést. Stabilizálódást észlelünk, és bízunk abban, hogy a módszertani útmutatókkal, az egyéb támpontokkal és beavatkozásokkal elindulhat egy csökkenő trend” - osztotta meg tapasztalatait Szilágyi Emese.

Kiemelte, hogy a kórházi fertőzések megelőzéséhez fontos a megfelelő kézhigiénés gyakorlat. Ezért is tűztük ki célul a kézhigiéné-gyakorlat fejlesztését országos programban.

„Monitorozzuk a helyes gyakorlatot, de emellett a környezeti fertőtlenítés is fontos, hiszen egy szennyezett felületről is átkerülhet a betegbe a kórokozó. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a szennyezett felületekről többnyire szennyezett kézzel kerül a betegbe a kórokozó” - fejtette ki.

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal főosztályvezető-helyettese közölte: a kórházi fertőzések tekintetében körülbelül ott áll Magyarország, ahol az európai uniós átlag.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×