A Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője szerint a március 9-i népszavazás eredményének szimbolikus egészségpolitikai jelentősége is van.

Gaál Péter az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: az emberek arról is döntöttek, hogy olyan rendszert szeretnének, ahol a betegek fizetik a saját ellátásuk költségét, vagy szolidaritási alapú rendszert szeretnének, ahol jövedelemarányosan mindenki fizet. Eddig utóbbi logikát követte a rendszer, de a vizitdíj bevezetésével másik irányba mozdultunk el - mondta a szakember.

"Üzent a lakosság a kormány számára is, hogy nem ebbe az irányba kellene átirányítani a rendszert. A vizitdíj-szemléletmódnak, azaz hogy a piac minden problémát megold, mégis csak van egy olyan üzenete is, hogy a többi tervezett intézkedés, például az egészségbiztosítás funkcionális privatizációja, befektetők bevonása is rossz irány" - hangsúlyozta Gaál Péter.

A Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője a népszavazás befolyásolja a kormány további lépéseit is. "Én azt várom, hogy le fognak lassulni a reformok, legalább olyan szintig, hogy a magánbefektetők bevonását elhalasztják" - mondta a szakember.

Gaál Péter szerint ez szemléletbeli kérdés, amit a kormánypártok és a kormány is pontosan tud, de nyilvánvalóan nem kommunikálhat, mert akkor elismerné, hogy megbukott az egészségügyi reform.

A programvezető beszélt arról is, hogy március 9-ei népszavazás eredménye után szinte semmi esély sincs a több biztosítós rendszer bevezetésére. Minimális összeg kerül csak be a rendszerbe, hiszen a befektetőknek a 22 egészségbiztosítási pénztárban meg kell vásárolni a 49 százalékos tulajdonrészt, pénztártagonként 12 ezer forintért.

"Ez tízmillió lakosra számolva maximum 120 milliárd forintos egyszeri bevétel. Ennek döntő többségét nem az ellátórendszer fejlesztésére fordítják majd. Nem lesz pénz a kórházak kifestésére, hiszen ezt az összeget elsősorban a rendszer elindítására fordítják majd" - hangsúlyozta Gaál Péter.

"Ezeket a pénztárakat a befektetőknek minimálisan 3 milliárd forintra fel kell tőkésíteni. Ez a 22 pénztár esetében 66 milliárd forint, azaz a 120 milliárd forintnak több mint a fele, eleve a rendszer működtetésének beindítására fordítódik" - tette hozzá a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának programvezetője.

A március 9-i népszavazás eredményéből kiindulva az prognosztizálható, hogy a szeptemberi népszavazás is sikeres lesz. "Márpedig ki az a befektető, aki egy ennyire kockázatos rendszerbe pénzt tesz?" - adott hangot kételyeinek Gaál Péter.