A március 21-én kezdődő héten a kormánypártok listáját a választókorú népesség 39 százaléka támogatta, az Egységben Magyarországét 36 százalék. A Mi Hazánk ebben a körben 3 százalékot ért el, a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékot. A pártnélküliek aránya 19 százalék volt - ez derül ki a Závecz Research InfoRádióhoz eljuttatott közvélemény-kutatásából.

A biztos részvételt ígérők és a listák közüli is választani tudók körében a múlt héten 50 százalékon állt a kormánypárt, 46 százalékon az ellenzék, míg a Mi Hazánk 3, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékon.

A Závecz Research elemzése szerint az utolsó héten két választásszociológiai történésnek nagy és kiszámíthatatlan hatása lehet: az egyik a mozgósítási kampány sikeressége, a másik pedig azon választópolgárok döntése, akik ugyan aktívak, de csak az utolsó napokban határozzák el magukat valamelyik politikai erő mellett.

A Fidesz-KDNP táborában 1,9 millióan ígérik, hogy bizonyosan ott lesznek április 3-án a szavazóhelyiségekben, az ellenzéki oldalon 1,7 millió fő a biztos résztvevők száma. Az aktivizálandó párthívek egy része hajlik arra, hogy részt vegyen a választáson: a kormánypártiak körében még 1 millióan valószínűsítik azt, az ellenzékiek közül nagyjából 900 ezren. Aktivizálásuk valószínűleg nem lesz nehéz, az üzenetek és még inkább a két oldal logisztikai felkészültsége révén óriási többségük ott lesz az urnáknál. Ugyanakkor a mozgósítási kampány intenzitásának akár kis különbségei is, különösen a szorosnak tűnő választókerületekben, mandátumokat hozhatnak-vihetnek. Jóval nagyobb kihívás a pártok számára a mérsékelten vagy erőteljesen passzív támogatóik „felrázása”, annak érdekében, hogy szimpatizánsból tényleges szavazóvá váljanak. A Fidesz-KDNP-nek 100-150 ezer passzív támogatóját kellene intenzív kampánnyal megmozdítania, az ellenzéknek 200-250 ezret, utóbbiakra tehát nagyobb feladat hárul - írja a Závecz Research.

A választókorú népesség 8 százaléka – több mint 600 ezer választópolgár – jelezte, hogy biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, de még nincsen preferált pártszövetsége. Az ország helyzetét inkább rossznak (62%), mint jónak tartják (18%). Ennek alapján úgy tűnik, hogy az ellenzék esélyei jobbak ebben a körben – közölte az intézet.

A hezitáló választók döntését az is befolyásolhatja, hogy milyen esélyeket adnak az egyes szereplőknek. Ha végül az általuk feltételezett győztesre voksolnának, az valamivel inkább a Fidesz javára válhatna: 25 százalékuk a kormánypártot látja nyerésre esélyesebbnek, 12 százalék az Egységben Magyarországért összefogást. Az aktív bizonytalanok szűk kétharmada (63%) viszont nem érzékeli az esélyeket, így várhatóan a már említett helyzetértékelés vagy a kampány más tartalmi, hangulati elemei késztetik majd állásfoglalásra - írták.

(A közvélemény-kutatás adatfelvételének ideje március 21-27 volt, ezer ember megkérdezésével készült, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár lakosságát képviselik, annak reprezentatív mintáját adják.)