Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Tüntetők vonulnak Pekingben 2022. november 27-én. A tüntetők a kínai kormány koronavírus elleni óvintézkedései miatt tiltakoznak azt követően, hogy november 24-én a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén, Ürümcsiben kigyulladt egy 15 emeletes lakóépület. A tűzben - amelyet a vizsgálat szerint egy meghibásodott konnektor okozott - tízen életüket vesztették, és többen megsérültek. Az interneten keringő hírek szerint az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert az épületet részleges vesztegzár alá helyezték, és a lakók nem tudtak időben kimenekülni. Városi tisztségviselők ezt tagadták. A négymillió lakosú Ürümcsiben vannak, akik már száz napja karanténban vannak.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino

Nem csitul a szokatlan forrongás Kínában – videók

Úgy tűnik, nem egyszeri eset volt a Kínában példátlannak számító tiltakozás a kormányzó Kommunista Párt és annak Covid-politikája ellen. Sanghajban az emberek visszatértek az utcákra, annak ellenére, hogy a rendőrség néhány órával korábban könnygázzal oszlatta őket.

Az emberek dühét a jelentős részben ujgurok lakta Hszincsiang tartomány-beli Urumcsi városban történt tragédia váltotta ki: egy csütörtökön kitört tűzvész legkevesebb 10 ember életét követelte. Széles körben az a vélekedés, hogy nem tudtak kimenekülni egy toronyházból és ezért Hszi Csin-ping elnököt és úgynevezett zéró Covid politikáját hibáztatják.

Sanghajban az Urumcsiról elnevezett úton először gyertyás virrasztást, majd tüntetéseket tartottak.

Voltak olyan tiltakozók, akik Hszi Csin-ping és a Kommunista Párt távozását követelték.

Az AP hírügynökség szerint a tiltakozások átterjedtek 50 kínai egyetemre.

Jogvédők szerint a kínai hatóságok minimum durván megsértik az ujgurok emberi jogait Hszincsiangban, egyesek azonban népirtással vádolják őket. Ennek tetejében az ott található Urumcsiban a Covid-lezárás miatt négymillió lakos közül

sokan augusztus óta egyáltalán nem tudják elhagyni otthonukat.

A hatóságok közben tagadják, hogy az ott történt halálesetek a lezárási politika miatt következtek volna be.

A tűzoltóság szóvivője pedig további haragot váltott ki, miután úgy tűnt, hogy a lakosokat hibáztatja, amiért nem tudták "kimenteni magukat". A tüntetőket mindez tovább tüzelte: „Covid-teszt nélkül ki sem léphetünk az otthonunkból... Csak az alapvető emberi jogainkat akarjuk" – mondta egy magát megnevezni nem kívánó tiltakozó Sanghajban az AP-nek.

Egy másik tüntető, szerint Kína Covid-politikája "játék, és nem a tudományon vagy a valóságon alapul". Mivel az, hogy Kínában az emberek nyilvánosan bírálják a hatóságokat, szinte példa nélküli, a brit Sky News ellenőrizte a sanghaji videókat és azokat eredetinek találta. A felvételeken például valaki ezt skandálta:

„Le Hszi Csin-pinggel és a Kommunista Párttal!”

Illetve ez is hallható: "nem PCR teszteket, hanem szabadságot akarunk", és "sajtószabadságot" követelt.

Egy tüntető, aki csak a vezetéknevét, a Csaót adta meg, azt mondta az AP-nek, hogy egyik barátját megverte a rendőrség, két barátját pedig paprikaspray-vel lefújták.

A Reuters arról számolt be, hogy látott egy videót, amelyen pekingi lakosok a város egy azonosítatlan részén egy parkoló körül vonulnak, és azt kiabálják: "Vége a lezárásnak".

Sean Li, pekingi lakos a Reutersnek elmondta, hogy a lakótelepére tervezett lockdownt pénteken lefújták, miután a lakók észrevették, hogy munkások megpróbálták lezárni a kapukat. A lakók tiltakoztak a helyi vezetőjüknél, és meggyőzték őt, hogy adja fel a terveket.

Magában Urumcsiban is volt tüntetés, péntek este, amikor a tűzvész áldozataiért tartott virrasztás a lezárás elleni tiltakozássá terebélyesedett.

A kormány politikája elleni tiltakozások ritkák Kínában, de Hszincsiangban még szokatlanabbak. Kína zéró Covid politikáját eleinte jól fogadták a polgárok, mert úgy gondolták, hogy ezzel minimalizálják a haláleseteket. Az elmúlt hónapokban azonban a lezárások gyorsan veszíteni kezdtek népszerűségükből és most felszínre tört a harag.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×