Van der Bellen októberben bízta meg a hivatalban lévő kancellárt, az ÖVP elnökét, Karl Nehammert a kormányalakítással.
Az elnök annak ellenére döntött így, hogy a szeptember végi parlamenti választásokat az ellenzéki Szabadságpárt nyerte. Indoklásként arra hivatkozott, hogy az FPÖ-vel, illetve annak elnökével az általuk szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickllel a többi parlamenti párt nem hajlandó együttműködni.
Az egyeztetések azonban 2025-re zátonyra futottak. Első lépésként a liberálisok hagyták véglegesen ott a tárgyalóasztalt. Noha az államfő ezt követően a konzervatívok és a szociáldemokraták közötti egyeztetések folytatását sürgette, erre huszonnégy órával később Nehammer kancellár, az ÖVP elnöke mondott nemet.
Karl Nehammer egyidejűleg bejelentette azt is, hogy kancellárként és pártelnökként is lemond tisztségeiről.
Az államfő ezek után közölte, hogy telefonon egyeztetett Herbert Kickllel, az FPÖ elnökével, akivel megállapodtak abban, hogy hétfő délelőtt az elnöki palotában tárgyalnak a lehetséges kormányalakításról.
Elismerte, hogy gyökeresen új helyzet alakult ki, és ebben a helyzetben Ausztriának stabil többséggel rendelkező kormányra van szüksége.
Ez pedig - mint elemzők rámutatnak - mindenekelőtt a Szabadságpárt és a konzervatív Néppárt összefogásával érhető el. Ezért is hajlandó egyeztetni Van der Bellen Herbert Kickllel.
Az elnök elmondta, hogy az FPÖ elnökét tervezett találkozójuk előtt
tájékoztatta a lehetséges kormányalakítási megbízás feltételeiről, konkrétan említve a véleménynyilvánítás, illetve a sajtó szabadságát, a kisebbségek jogainak érvényesülését, valamint hangsúlyozottan az Európa melletti elkötelezettséget.
Elemzők ezt egyértelműen úgy értékelték, hogy ezek vállalása esetén szabadságpárti elnök kormányalakítási megbízást kap.
Az elnök egyidejűleg köszönetet mondott Karl Nehammernek kancellári és partelnöki munkájáért. Nehammer ugyanakkor az új kormány megalakulásáig ideiglenesen még ellátja kancellári munkát, az ÖVP viszont már megválasztotta utódját a pártelnöki tisztségre.
Az elnökség egyhangú szavazással Christian Stocker mellett döntött, egyelőre ideiglenes elnöknek.
A főtitkárból lett elnök - Nehammarhez hasolóan - hónapokkal ezelőtt még rendkívül lesújtóan nyilatkozott Herber Kicklről, és elutasította az FPÖ-vel való együttműködést.
Megválasztása utáni nyilatkozatában ugyanakkor szögesen eltérő álláspontot fogalmazott meg, az államfőhöz hasonlóan szintén azt hangoztatva, hogy új helyzet alakult ki.
"Nem rólam és nem Herbert Kicklről van szó"
- fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Van der Bellen elnök útmutatása nyomán felelősségteljes magatartásra van szükség.
Ezzel a kijelentésével pedig az ORF szerint egyértelmien jelezte, hogy az immár általa vezetett párt kisebbik partnerként kész koalícióra lépni a Szabadságpárttal, elvállalva az alkancellári szerepet is.
Az FPÖ elnöke egyelőre nem nyilatkozott, elemzők szerint nem is várható, hogy erre Van der Bellennel való hétfő délelőtti találkozója előtt sort kerít.
Több szakértő emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy
a Szabadságpárt a tavaly őszi választások győzteseként eleve magának követelte a kormányalakítási jogát.
Ennek elutasítása után pedig élesen bírálta mind az államfőt, mind a kancellárt, legutóbb pedig azt hangoztatta, hogy a súlyos problémákkal küszködő ország a válság leküzdése szempontjából több hónapot veszített.
Megfigyelők a nyilatkozatok nyomán arra számítanak, hogy az államfő által szabott feltételek elfogadása esetén Herbert Kickl szabadságpárti elnök hivatalos kormányalakítási megbízást kap.