Tudósítóink

Az európai valutaegységet alkotó országok kedvező gazdasági kilátások elé néznek. Ezt az Európai Központi Bank Frankfurtban közzétett tanulmánya állapította meg, noha az előrejelzés elkészítői utaltak arra is, hogy a tartós fellendülést váratlan politikai döntések erősen megzavarhatják. A Központi Bankot is komolyan aggasztja, hogy az amerikai elnök felmondta az iráni atomszerződést.

Hitelkártyát készül kibocsátani az Apple. A cég az Apple Pay érintős technológiát alkalmazza majd, és a Goldman Sachs befektetési bankkal együttműködve készíti elő a lépést.

Az Egyesült Államok új berlini nagykövete alig adta át megbízólevelét, felszólította a német gazdasági élet vezetőit, hogy haladéktalanul szüntessék be kereskedelmi kapcsolataikat Iránnal. A diplomáciában szokatlan lépés a berlini politikusok körében megütközést keltett, az ipart pedig aggodalommal töltötte el.

Szlovákia szigorít az afrikai sertéspestis elleni óvintézkedéseken, mindenekelőtt a déli határ mentén. Minderre azt követően kerül sor, hogy a magyarországi hivatalok megerősítették a megbetegedés tényét, mintegy 30 kilométerre a szlovák határtól. Nagyjából ugyanilyen távolságban ezért a szlovák oldalon egy úgynevezett ütközőzónát alakítanak ki, melyben megszigorodnak az ellenőrzések.

 A Volkswagen gépkocsikonszernhez tartozó Audi autógyár részvényeseinek szerdán tartott évi találkozójára alighanem erősen rányomja bélyegét, hogy újabb szabálytalanságokra derült fény az A6-os és A7-es luxusautók szoftverrendszerében. Noha eredetileg az Audi elnöksége az elektromos autók gyártásáról akarta tájékoztatni a részvényeseket, a dízelbotrány újabb fordulóját aligha kerülheti meg.

Miközben Brüsszel az egységes brit álláspontot várja a Brexit ügyében, belháború zajlik a brit kormánypárton belül. A tét az, mennyire szigetelje el magát a jövőben Nagy-Britannia Európától. Theresa May kormányfő egyfajta vámközösséget akar, Boris Johnson külügyminiszter azonban őrültségnek nevezte az ötletet.

Már megint meglepte a világot Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, aki rövid időn belül másodszorra is feltűnt Kínában, és találkozott Hszi Csin-ping elnökkel. Közben Donald Trump azt mondta: megvan a Kimmel tartandó csúcs helyszíne, és további egyeztetésre Phenjanba küldte külügyminiszterét.

Rabszolgákat dolgoztatnak a brit gazdaság 17 ágazatában – figyelmeztet egy brit jogvédő szervezet jelentése. Az anyag szerint a mezőgazdaságban, csomagolóiparban de még a taxisok között is vannak olyanok, akiket gyakorlatilag rabszolgának lehet nevezni.

Berlinben a belügyminiszter közzétette a múlt évre vonatkozó bűnözési adatokat, és megelégedéssel állapította meg, hogy tavaly közel 10 százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el, mint 2016-ban. Horst Seehofer utalt arra is, hogy kiváltképpen a betörések száma esett vissza, amiben komoly szerepet játszik a biztonság berendezések nagyméretű elterjedése.

Megállapodott a koalíciós szerződés szövegéről a tavaly októberi csehországi képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke, Andrej Babiš és Jan Hamáček. Részleteket egyelőre nem közöltek, de Andrej Babiš úgy vélte, hogy az ANO parlamenti képviselői elégedettek lesznek a szöveggel.

Szlovákia nem ért egyet azzal az osztrák törvényjavaslattal, amely szerint kevesebb családi pótlékot kapnak majd azok az osztrák munkavállalók, akiknek családja a határon túl él. A Bécsben vendégeskedő Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint az osztrák jogszabály nincs összhangban az uniós törvényekkel.

Izrael megölheti Aszad szíriai elnököt, ha folytatódik az iráni katonai egységek és rakéták közeledése az ország határaihoz – figyelmeztetett egy miniszter, ami még inkább veszélyessé tehet a szíriai konfliktust.

Negyedszerre is letette a hivatali esküt Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki beszédében nagyobb jólétet, az olaj- és gázipartól faló függőség csökkentését és több demokráciát ígért. Csakhogy az esemény előestéjén többszáz kormányellenes tüntetőt tartóztattak le Oroszországban.

A luxemburgi parlament elnöke, Mars Di Bartolomeo szerint sem volt hiba, hogy Szlovákia nem utasított ki orosz diplomatákat a Szkripal-ügy miatt. Mindezeket szlovák kollégájának, Andrej Danko házelnöknek mondta, annak luxemburgi látogatása során.

Maximum 100 gramm – ekkora mennyiségű idegmérget használhattak a Nagy-Britanniában menedékjogot kapott volt kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya megmérgezése során. Ezt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vezetője mondta, miközben a brit sajtó hallgat arról, hogy Csehországban is gyárthattak Novicsok anyagot.

Angela Merkel német kancellár a Peter Pellegrini szlovák kormányfővel való találkozója után kijelentette, hogy a Szlovákiában történt februári újságíró-gyilkosságot minél előbb ki kell vizsgálni. Merkel mindezek mellett a napokban nyilvánosságra került vietnami vállalkozó elrablási ügyének felderítését is szorgalmazta.

Az Európai Unió jövő hónapra tervezett csúcsértekezletén a francia és a német kormány közös reformtervet akar előterjeszteni az euróövezet pénzügyi rendszerének javítására. Ennek érdekében a francia pénzügyminiszter az elkövetkező napokban Berlinbe látogat a fennálló nézetkülönbségek kiküszöbölésére. A terv egyik fő célja az Európai Stabilitási Mechanizmus szabályos valutaalappá történő fokozatos átalakítása. Eddig az Európai Stabilitási Mechanizmus hitelek folyósításával sietett a csőd szélére került uniós tagállamok segítségére.

Tovább erősödhet Szlovákiában a gázellátás. A szlovák Eustream gázszállító vállalat aláírta a lengyel Gaz-System társasággal a két országot összekötő gázvezeték megvalósításáról szóló szerződést. A csővezetékek lefektetését már idén megkezdik.

A Bisnode tanácsadó társaság legfrissebb felmérése szerint a jelenlegi és korábbi szlovák kormányok gazdaságpolitikája miatt jelentősen romlott Szlovákia megítélése a vállalkozók körében. Emiatt csak tavaly közel 2400 cég hagyta el az országot. A többségük Magyarországon és Csehországban jegyeztette be magát.

Mesteri húzás vagy a gyengeség jele? Ezt kérdést teszik fel Nagy-Britannia első, etnikai kisebbségből kikerült belügyminisztere kapcsán. A pakisztáni származású Sajid Javid azután került a tárca élére, hogy elődje belebukott az úgynevezett Windrush-bevándorlási botrányba.