Az Európai Uniónak követnie kell az amerikai példát, és biztosítani, hogy „átfogó” szankciók legyenek érvényben Moszkvával szemben – sürgette az amerikai útra indult új brit külügyminiszter, Jeremy Hunt.

Annak ellenére, hogy Donald Trump elnök javítani akarja a személyes viszonyt Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Oroszország további amerikai büntetőintézkedésekre számíthat, ezúttal az angliai Salisburyben történt – és az orosz államnak tulajdonított – vegyifegyver-mérgezések miatt.

A várhatóan szerdán életbe lépő

amerikai szankciók korlátozzák majd Moszkva külföldi hitellehetőségeit és hozzáférését egyes technológiákhoz.

Washingtoni útja előtt adott interjúiban Hunt méltatta az Egyesült Államok kemény hozzáállását, és, bár a klubból kilépő Nagy-Britannia képviselője, azt mondta: Európának Amerikával vállvetve kell kiállnia Moszkvával szemben.

Kénytelen volt ugyanakkor elismerni, hogy az uniós kormányok megosztottak, és egyesek vonakodnak a további szankcióktól.

A Financial Times Olaszországot hozza fel példaként, amely szerint fent kell tartani Moszkvával a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat.

Moszkvában arra készülnek, hogy Washington bejelenti: szankciók alá vonják a Balti-tenger alatt Németországig tartó Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében érintett cégeket. A kérdésről a hétvégén tárgyalt a Washington és Moszkva között egyensúlyozó Angela Merkel német kancellár az őt meglátogató Putyinnal. Az oroszok szerint egyértelműen azért akarják akadályozni a vezetéküket, hogy ezzel jobb lehetőségeket teremtsenek az amerikai cseppfolyósított gáz európai importjához.

Az oroszokat a legtöbb EU-tagállam a britekkel való szolidaritás jeleként legutóbb márciusban büntette azzal, hogy diplomatákat utasított ki a Szkripal-mérgezés miatt. Emellett 2014 – a Krím-félsziget Moszkva által történt visszacsatolása - óta vannak érvényben az uniós országoknak is gazdasági károkat okozó kereskedelmi szankciók.

Bármely új büntetőintézkedést csak az összes uniós tagállam teljes egyetértésével lehet bevezetni. A britek ezt úgy követelik a többiektől, hogy közben engedményeket akarnak kicsikarni az EU-ból való kilépés utáni kapcsolatot szabályozó megállapodásban - már ha lesz megállapodás, mert

a héten a londoni kormány arra készül, hogy figyelmeztet az „alku nélkül” bekövetkező Brexit esetén várható veszélyekre.

Az új brit külügyminiszter ugyan élesen bírálta Moszkvát, „rosszindulatúnak” és a nemzetközi normákat felrúgónak nevezte viselkedését, de nem ment el odáig, mint ellentmondásos elődje, Boris Johnson, aki például a 1936-os náci olimpiához hasonlította az idén nyáron Oroszországban tartott futball világbajnokságot.

Hunt azt is elismerte, hogy a „Nyugatnak rendet kell tennie a saját háza táján”.

Az emberek sértettségét és ezzel a populizmus előretörését „sok amerikai és európai jövedelmének visszaesése, a technológia változások miatti szakadások és az embereknek a bevándorlás által kiváltott, identitásukkal kapcsolatos aggodalmai váltották ki” – mondta.