Infostart.hu
eur:
374.99
usd:
317.64
bux:
127083.87
2026. február 25. szerda Géza
Athén, 2016. június 15.Kormányellenes tüntetők tiltakoznak az újabb megszorító intézkedések ellen az athéni parlament előtti Szintagma téren 2016. június 15-én. A görög parlament májusban és júniusban már több takarékossági intézkedést jóváhagyott. A görög kormány abban bízik, hogy mielőbb hozzájuthat az uniós mentőcsomag újabb, 7,5 milliárd eurós részletéhez. (MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)
Nyitókép: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

"Megszabadult" Athén a mentőcsomagtól, de továbbra is nehéz évek várnak rá

Hivatalosan hétfőn ért véget a görögök számára súlyos megszorításokkal járó, de az országot az eurozónában tartó nemzetközi pénzügyi mentőcsomag. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Athénnek további adósságkönnyítésre lenne szüksége.

Hétfőtől Görögország elég erősnek számít ahhoz, hogy megálljon a saját lábán és szabadon jusson hitelhez a nemzetközi piacokon, azaz véget ér a három mentőcsomagot magában foglaló rendkívüli nemzetközi segélyprogram.

Ideológiai hozzáállástól függően kommentátorok a legkisebb rossznak vagy totális kudarcnak nevezik a mentőcsomagokat.

Sok görög nem segélyként, hanem népnyúzásként élte meg a nemzetközi hitelezői trojka, az EU, az Unió Központi Bankja és az IMF kemény felételeit, az adóemeléseket, a nyugdíjak értékvesztését és egyéb megszorításokat – amiért cserébe 300 milliárd euróval tartották a víz felett az országot, miközben nyolc év alatt 400 ezer – főként fiatal görög – hagyta el hazáját. Egy ponton a munkanélküliség 28 százalékos volt, a fiatalok körében pedig minden második állástalan volt.

Mivel jár tehát a mostani mérföldkő? A pénzügyi szemléletmódot követő Financial Times arra emlékeztet, hogy fennmaradnak a feltételek: Athénnak még négy éven át 3,5 százalékos pluszban kell tartani az államkasszát.

Így nem sok lehetőség marad az adócsökkentésre és kérdéses lehet a növekedés.

A prudens költségvetési egyensúlyért cserébe stagnálás fenyegetheti a görög gazdaságot, miközben a baloldali Sziriza-kormány és a jobbközép ellenzék is egyetért, hogy a középrétegek adósságterheinek könnyítése lehet a növekedés kulcsa.

A fejlett ipari országokat tömörítő OECD szerint egy

kétgyermekes, házas görög átlagpolgár jövedelme 39 százalékát fizeti be adók formájában,

ami a második legmagasabb teher Franciaország után.

Miközben a trojka szerint Görögország már megáll a saját lábán, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök megjegyezte: az ország bankjai „zombik”, amelyek nem tudják finanszírozni a gazdaságot. Az emberek nem tudják fizetni a jelzálogot, a vállalkozások becsődölnek, az építkezések leállnak.

A Görög Nemzeti Bank szerint a bedőlő hitelek az összes kihelyezett kölcsön 48 százalékát teszik ki, ami tízszer magasabb, mint az európai átlag – teszi hozzá a Financial Times.

A bankrendszer rendbetétele mellett egy másik fontos feladat a létfontosságú külföldi befektetések bevonzása.

Ezért az ár azonban az elbocsájtásokat megkönnyítő „rugalmasabb” munkakügyi törvénykezés, valamint a cégalapítást és a külföldi vállalatokat csalogató lazább vállalatalapítási szabályok. Nem végeztek még el egy további fontos munkát: várat magára a részletes földhivatali adatbázis létrehozása – uniós illetékesek szerint eddig csak egyharmada áll készen.

Mindeközben a görög polgárok számára csak szerény mértékben javulnak a munkaügyi kilátások, a továbbra is masszív görög adósság visszafizetése évtizedekig tart majd, és sokakban a „mentőcsomag” kemény feltételei azt a benyomást keltik, hogy az ország elvesztette önállóságát.

Az EU viszont azt a tanulságot szűrte le, hogy a görögöknek, íreknek és portugáloknak nyújtott mentőcsomagok és a megkövetelt megszorítások a szükséges rosszat jelentették, de sikeresek voltak. Azért, mert megakadályozták a pénzügyi „járvány” továbbterjedését és így megmentették a közös valutát, az eurót.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: az oroszoknak az Ukrajna feletti kontroll kell, erről nem fognak letenni

Bizonyos gumifogalmak segíthetnek Oroszországnak győzelemként eladni bizonyos megegyezéseket, Ukrajnának pedig egy írott garanciarendszer lehet a reménye arra, hogy az orosz nyomás legalább katonailag csökken – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Értékelte a magyar-ukrán kapcsolatok rendezésének, a magyar érdekek képviseletének lehetőségeit is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
Itt a fordulat a tőzsdéken, az Nvidia jelentését várja a piac

Itt a fordulat a tőzsdéken, az Nvidia jelentését várja a piac

A héten vegyes mozgások voltak eddig láthatók a tőzsdéken, részben az amerikai vámok körüli bizonytalanság helyezett nyomást a piacokra, de a mesterséges intelligencia diszruptív hatása miatt is aggódnak a befektetők, ami miatt több szektort is megütöttek a hét elején. Mostanra viszont hangulatjavulás látszik a piacokon, az ázsiai piacok emelkedtek ma, a dél-koreai és a japán piac ráadásul új csúcsot is döntött; Európában is jó hangulatban telt a kereskedés; valamint az USA-ban is folytatódik az emelkedés. Fontos gyorsjelentések is érkeznek ma, itthon a Magyar Telekom és a Rába jelentett, az USA-ban pedig az Nvidia teszi közzé legfrissebb számait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×