eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Dover, 2018. július 31.A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit által inspirált falfestmény egy doveri házfalon 2018. július 31-én. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Beperelték a brexit miatt a brit kormányfőt

Jogi úton megtámadta az Európai Unióból való brit kilépésről szóló népszavazást az EU-államokban élő brit állampolgárok egy csoportja. Érvénytelennek tartják a referendumot, mert szerintük a brexitpárti kampánycsoportok megsértették a kampányszabályokat.

Nem tetszik az Európában élő britek egy csoportjának, hogy szülőhazájuk hátat fordít az Európai Uniónak.

Az Egyesült Királyság az EU-ban nevű csoport a londoni Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott be keresetet a brexit levezénylésére vállalkozó Theresa May miniszterelnök ellen.

A franciaországi, olaszországi és spanyolországi briteket tömörítő csoport szerint a brit választási bizottság közelmúltbeli állásfoglalásai illegitimmé teszik a kilépésről kis többséggel döntő népszavazást.

A hatóság két brexitpárti csoport a BeLeave és a Vote Leave esetében megállapította, hogy megsértették a kampánypénzekre és azok mozgatására vonatkozó szabályokat, azzal, hogy több, mint 670 millió font kampánypénz elköltését nem deklarálták. A csoportokat pénzbírsággal sújtották és képviselőiket feljelentették a rendőrségen.

Jogi értelemben a 2016-os brexit-népszavazás konzultatív jellegű volt és kevesebb, mint négy százalékkal többen szavaztak a kilépésre, de

brit parlamenti képviselők, a kormány és az ellenzék egy részének tagjai elkötelezték magukat, hogy kiléptetik a szigetországot az Unióból.

A brit kormány szerint már nincs idő a fellebbezésre és hasonló beadványokat már elutasítottak a bíróságok.

Mint azt a Guardian cikkében megjegyzi, az Európai Unióban élő, egy és két millió közöttire becsült britek négyötöde aktív dolgozó korú, vagy fiatalabb. Számukra

a brexit a megélhetésükkel és az utazási lehetőségeikkel szembeni fenyegetés.

A referendumot megtámadó csoport ügyvédei szerint egyrészt nem túl késő jogi útra terelni az ügyet, másrészt a brexitet elindító lépés, az uniós Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása tárgyi hibán alapult, mégpedig azon, hogy a népszavazás eredménye nem fejezte ki hűen a népakaratot és a voks nem volt legitim, szabad és fair.

A beadvány egyik szerzője, a Franciaországban élő Elinore Grayson szerint

nem lehet hagyni hogy „törvénytelen módon beavatkozzanak a brit választásokba... ha egy döntést pontatlan vagy félrevezető tényekre alapoztak, akkor azt semmisnek kell minősíteni”

– mondta.

Közben, annak ellenére, hogy a szigetország még nem lépett ki hivatalosan az Európai Unióból, a brexitpártiak megnyertek egy fontos csatát: a két évvel ezelőtti népszavazás eredményére kihatottak az Európai Uniós migránsok érkezésével szembeni ellenérzések.

Egy új felmérés szerint

az uniós dolgozók bevándorlása öt éve nem látott szintre esett vissza, miközben a világ más részeiről érkezők száma növekszik a szigetországban.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×