Ez lehet a szemérmes utalás arra, hogy mégis jobb lenne a briteknek az Európai Unióban? – egy konzervatív lap szerint igen, mert szerintük Sir Keir Starmer brit kormányfő arra utalt, hogy még az ő életében lehetőséggé válhat a szigetország ismételt uniós tagsága. Ugyan a brit miniszterelnök ezt nem mondta ki ennyire konkrétan az Observer című, vasárnaponként megjelenő lapnak adott interjújában, de a politikai paletta másik oldalán elhelyezkedő The Telegraph így értelmezte a beszélgetést.

Az interjú során ötször szegezték neki a kérdést: még mindig hiszi-e, hogy az ő élete során az Egyesült Királyság nem lép vissza az unióba? A miniszterelnök pedig nem volt hajlandó válaszolni. Azt is megjegyezte, hogy a britek „megbeszéléseket folytatnak az európai partnerekkel arról, hogyan lehetne közelebbi a viszony”.

A megjegyzés körüli találgatások azért érdekesek, mert mindössze néhány nappal korábban David Lammy miniszterelnök-helyettes kijelentette:

„magától értetődő, hogy a brexit károkat okozott a brit gazdaságnak”.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az EU vámuniójába való visszatérés jelenleg nem része a brit politikai irányvonalnak, de Törökország gazdasága növekedett a vámuniós tagság nyomán. David Lammy ötletét Keir Starmer gyorsan elvetette, viszont felmerül a kérdés, ha A-t mondott, miért nem mondott B-t is, és miért nem utasította el kategorikusan az EU-ba való visszatérést.

A konzervatív ellenzéki politikusok és kommentátorok az utóbbi időben folyamatosan azzal vádolták Keir Starmert, hogy a hátsó ajtón át igyekszik vissza az EU-ba. Bírálták például azért is, mert a fiatal uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai munkavállalásáról és lakhatásáról tárgyal az unióval. Azért is kritizálták a brit kormányfőt, mert meghosszabbította az uniós halászok hozzáférését a brit vizekhez, és mert az általa kötött idei alku eredményeként Nagy-Britannia újra aláveti magát egyes uniós agrárszabványoknak. Mindez megkönnyíti a brit gazdák számára az uniós exportot,

az ellenzék szerint viszont „az ország ismét az uniós szabályoknak veti alá magát”.

A háttérben az áll, hogy a lassú növekedés és az alacsony termelékenységi ráta már évek óta fejfájást jelent az egymást váltó brit kormányoknak. 2022-ben például az akkori konzervatív miniszterelnök, Liz Truss radikális ötlettel próbált lökést adni a növekedésnek, amikor költségvetési fedezet nélküli adócsökkentést jelentett be. Ebbe azonban a piacok reakciója nyomán belebukott az Egyesült Királyság történetének harmadik női miniszterelnöke.

Most a munkáspárti kormány hangoztatja, hogy a növekedés beindítása az első számú prioritás. A kérdés az: hogyan lehet úgy csűrni-csavarni a brexit korlátait, hogy Nagy-Britannia tiszteletben tartsa a kilépésről szóló népszavazás eredményét, de gazdasága számára a legelőnyösebb viszonyt tartsa fenn a szomszédokkal.