Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök a párt frakciójának első üléséről tartott sajtótájékoztatón a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 20-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Ukrajna: Magyar Péter nagy bejelentést tett

Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a leendő magyar miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.

A leendő miniszterelnök találkozott Budapesten Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével, aki tájékoztatást adott „a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a háborús szörnyűségekről”.

„Egyetértettünk abban, hogy a Kárpátalján élő magyarok érdeke az, hogy új alapokra helyezzük Magyarország és Ukrajna kapcsolatát” – olvasható Magyar Péter közleményében.

A Tisza Párt elnöke június elejére találkozót kezdeményezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, szimbolikusan a magyar többségű Beregszászban.

A találkozó célja, hogy segítse a kárpátaljai magyarok helyzetét és a szülőföldükön maradásukat – közölte Magyar Péter.

„Elérkezett az ideje, hogy Ukrajna megszüntesse a több mint egy évtizede fennálló jogkorlátozást és, hogy a kárpátaljai magyarok minden kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat visszakapják, és újra egyenrangú, megbecsült polgárai lehessenek Ukrajnának. Ezzel segíthetnénk azt is, hogy a háború lezárultát követően minél több kárpátaljai magyar visszatérhessen a szülőföldjére” – írja a leendő kormányfő, hozzátéve: ha ezeket a kérdéseket rendezni lehet, azzal bizonyosan új fejezetet nyithatunk az ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatokban.

Az ukrán kormány által 2025-ben az oktatás terén bejelentett engedmények előremutatóak, de nem elegendőek – vélekedett.

„Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek, és a nyelvhasználat más hivatalos területein sem történt érdemi változás. Továbbra is fennáll, hogy a hivatalos nyelvhasználat szigorúan egy nyelvre épül Ukrajnában.

A közigazgatásban, bíróságon, hivatalos eljárásokban csak az ukrán nyelv használható. A magyar kisebbség nem kérhet hivatalos ügyintézést anyanyelvén, még a többségében magyar lakta településeken sem.”

A közélet és kultúra terén is megmaradtak a korlátozások: a magyar nyelvű rendezvények és sajtóorgánumok működhetnek ugyan, de kvóták, regisztrációs és formai követelmények szorításában. A nyilvános megszólalásban hivatalos személyek – például iskolaigazgatók vagy polgármesterek – továbbra sem használhatják szabadon anyanyelvüket – emlékeztet a közlemény.

„Innen is bátorítom az ukrán vezetést, hogy a fenti területeken is merjen nagyot lépni az európai értékek és a valódi szabadság és egyenlőség felé” – fogalmazott Magyar Péter.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×