Új, innovatív módszerekkel bővíti tehetséggondozó programját a Csányi Alapítvány, melynek modellje a hosszú távú mentorálásra épül: 10 éves kortól 12–14 éven át kíséri a fiatalokat, főállású mentorok támogatásával a tanulmányoktól a pályaválasztáson át egészen a munkaerőpiacra való belépésig. A szervezet célja, hogy a hagyományos értékek megőrzése mellett olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amelyek felkészítik a gyermekeket az új kihívásokra, programjaikban részt vesznek határon túli diákok is.

A Csányi Alapítvány operatív igazgatója az InfoRádióban elmondta: immár 21 éve foglalkoznak nehéz sorsú tehetségekkel. Kiemelte, hogy ez egy hosszú életút program, hiszen egészen a munka világába való kilépésig segítik, támogatják az érintett gyermekeket. A résztvevők az Életút Program végére kitanulnak valamilyen szakmát vagy diplomát szereznek.

A 21 év alatt mintegy 800 gyermek került be a programba, és eddig 140 diplomás, valamint csaknem száz szakképesítést szerző fiatalt tudnak felmutatni.

„A teljes sikernek azt tekintjük, hogyha valaki végig tud menni a teljes programon” – jegyezte meg Radoszáv Miklós.

A program alappillérei az indulás óta nem változtak. Az alapítvány három alappillért – idegennyelv-oktatás, informatikai oktatás, önismeret/drámafoglalkozások – rendkívül fontosnak tart, és úgy tűnik, hogy ez már így marad hosszabb távon is. Az operatív igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyermekek egyik legnagyobb hiánya a kapcsolatnélküliség, ezért szervezetük kiemelten kezeli a közösségépítést.

A Csányi Alapítvány a mostani módszertani bővítéssel nyit az innováció felé. Radoszáv Miklós emlékeztetett, hogy 2019 óta dolgoznak projektmódszerrel, ami azt jelenti, hogy olyan új, magyar fejlesztésű programokat alkalmaznak, mint például a Maker’s Red Box, ami valós problémákra fókuszáló, projektalapú tanulás. Ez a program modern technológiai eszközökkel fejleszti a kreatív gondolkodást és az együttműködést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a gyermekek megtervezik a jövő városát, polgármestert választanak, kitalálják, milyen legyen az iskola, a közlekedés, hol legyen zöld terület. Tulajdonképpen

mindent a nulláról kell felépíteniük, és közben a 3D nyomtatástól az együttműködésen keresztül a programozásig folyamatosan gyakorolniuk kell.

Radoszáv Miklós szerint ebben a szisztémában nincs olyan gyermek, aki ne találna magának valamilyen fontos programot, tevékenységet, továbbá megtanulnak csapatban dolgozni. Szintén ilyen innovatív program a LEGO-robotika, ami játékos formában vezeti be a diákokat a mérnöki gondolkodásba és a programozás alapjaiba, emellett innovációk kidolgozására ösztönzi őket. A gyermekek már évek óta nemzetközi versenyeken is indulnak, melyeken általában robottervezés, robotpályák építése a feladat.

Az alapítvány operatív igazgatója külön kitért legújabb programjukra, a Darts Matekra, ami egy digitális darts tábla segítségével teszi élményalapúvá a tanulást.

A matematikai alapkészségek és a fejszámolás mellett a logikai gondolkodást és a koncentrációt is fejleszti.

Ezt főleg a legfiatalabb, 5-6. osztályos diákok használják.

Radoszáv Miklós elmondta: az idegen nyelvek oktatása során és az említett projektekben nem évfolyam szinten zajlik a tanítás, hanem választhatnak tetszés szerint a programok közül a diákok, így „akár nagy korkülönbség is lehet a gyermekek között” egy-egy csoporton belül.

A Csányi Alapítvány számára az élményalapú tanítás biztosítása az egyik legfontosabb szempont. Az operatív igazgató úgy fogalmazott, „ma már csak úgy lehet levenni a gyermekeket az okoseszközökről, hogyha olyan élményt kapnak, ami elveszi onnan a figyelmüket, és akkor már egymásra koncentrálhatnak”. Hangsúlyozta: alapítványuk „svédasztalt nyújt mindenféle szempontból a gyermekeknek”, hiszen összművészeti táborokat is tartanak, ahol 12 szekció (például színészet, természetfotózás, kamarazenélés, rockzene) közül választhatnak a résztvevők, akik így szélesebb látókört kapnak a világról.

A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.