Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

WTO: komoly károkat okozott a brit gazdaságnak a Brexit

Maradandó költségemelkedéseket okozott a brit exportőröknek Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit) - áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) új átfogó helyzetértékelésében.

A 222 oldalas, Londonban szerdán ismertetett jelentés szerint a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor erőteljes teljesítménye ellenére stagnál a szolgáltatások és az áruk külkereskedelmének hozzájárulása a brit GDP-értékhez, elsősorban a folyamatosan alulteljesítő áruexport miatt.

A WTO kiemeli, hogy a brit áruexport reálértéken számolva tavaly hozzávetőleg 17 százalékkal maradt el a koronavírusjárvány előtti utolsó teljes évben, 2018-ban mért szinttől. A szervezet jelentése hangsúlyozza azt is, hogy a Brexit a brit kereskedelmi politika szerkezeti átrendeződéséhez vezetett, és a brit üzleti vállalkozások kereskedelmi költségeinek maradandó emelkedését okozta, mindenekelőtt az EU-val folytatott kereskedelemben korábban nem létező új határellenőrzési kötelmek és egyéb adminisztratív előírások miatt.

Az átfogó WTO-jelentésben idézett adatok szerint a nagy-britanniai kisvállalatok EU-piacokra irányuló exportja a Brexit óta 30 százalékkal zuhant, és 16 400 brit kisvállalat teljesen beszüntette kivitelét az Európai Unióba.

A jelentés szerint

az EU-ba irányuló brit áruexport értéke összességében 20 százalékkal esett vissza 2018 és 2024 között, az inflációs hatások kiszűrésével számolva.

A Kereskedelmi Világszervezet szerint a brit üzleti magánszektorban végrehajtott beruházások értéke mindeközben csaknem 14 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt években annál a szintnél, amelyet el lehetett volna érni, ha Nagy-Britannia nem lép ki az EU-ból.

A WTO elemzése szerint ez azt is jelenti, hogy az üzleti beruházások jelenlegi szintje nem elégséges a brit gazdaság termelékenységének érdemi javításához. A Brexit negatív gazdasági következményeire több más elemzőműhely is felhívta a figyelmet.

A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit hazai össztermék a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.

A Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató intézete, a Cambridge Econometrics legutóbbi átfogó elemzése szerint az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye már 2023-ban 6 százalékkal kisebb volt, 2035-ben pedig 10,1 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél,

amelyet e két időpontig el lehetett volna érni, ha Nagy-Britannia nem lép ki az EU-ból.

A minap Rachel Reeves brit pénzügyminiszter is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy bár a munkáspárti kormány igyekszik valamennyit elhárítani a kilépés okozta károkból, "ennek ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy a Brexit súlyos és hosszantartó hatást gyakorol" a brit gazdaságra.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×