Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása szerint a vádlottak – a 28 éves nő és élettársa – egy háztartásban éltek a korábbi kapcsolatokból származó három, továbbá egy közös gyermekükkel – írja beszámolójában a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség. A nem kívánt terhességből 2020 szeptemberében született kisfiút haza sem vitték a kórházból, csupán két és fél évvel később kaptak szülői felügyeleti jogot, és került a családhoz a gyermek.

2023. október 18-án a 11 éves kislány üzenetet küldött az anyjának, hogy a három éves kisfiú nagyon sír és rázza a kiságyat. A vádlott válaszában a gyerek megölésével fenyegetőzött, majd hazaérve a még mindig síró gyermeket kegyetlen módon bántalmazta. A puffanásra az apa ugyan átment a másik szobából, látta is a gyermek súlyos sérüléseit, mégsem hívott orvosi segítséget. A gyermek másnap reggelre már nagyon rossz állapotba került, végül a családhoz érkező rokon értesítette a mentőket, akik már nem tudtak segíteni az áldozaton.

A Pécsi Törvényszék az anyát és élettársát emberölés bűntette miatt 14 és 10 év szabadságvesztésre, valamint közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbeztek.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy a vádlott nő különös kegyetlenséggel követte el az emberölést, és a büntetéseket hagyja helyben.

A Pécsi Ítélőtábla 2026. április 27-én kihirdetett, jogerős határozatában a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően megállapította, hogy a nő cselekménye különös kegyetlenséggel elkövetettként is minősül. Az ítélőtábla a nő büntetését helybenhagyta, az élettársával szemben kiszabott szabadságvesztést pedig nyolc év hat hónapra enyhítette.