Rengeteg féle kórság van most az állattenyésztésben, ragadós száj- és körömfájás, afrikai sertéspestis, madárinfluenza... Az ezekből való kilábalásban nagy szerep jutott az állategészségügyi hatóságoknak, ahol nagyon sokat éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy például a ragadós száj- és körömfájás fertőzéseket sikerüljön megfékezni, és a kataklizmaszerű károk helyett 3-4 hónap alatt sikerült mederben tartani – mondta Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Továbbra is jelen van viszont az afrikai sertéspestis, ami elsősorban Északnyugat-Magyarországon, de most már a Dél-Dunántúlon is megjelent.

„Ez most azzal jár, hogy az egyik fő felvevőpiacunkra, a Távol-Keletre, például Kínába vagy Japánba most nem tudunk szállítani. És nemcsak mi járunk ebben a cipőben. Európa legnagyobb sertéskibocsátó állama, Spanyolország is: ott 35 millió sertést nevelnek egy évben, a legnagyobb felvevőpiacuk nekik is Kína, de mivel náluk is kitört afrikai sertéspestis, most ők sem tudtak oda szállítani. Ezért

az a mennyiség, amit Kínába vittek volna, bent ragadt az európai piacon, és nyomta a magyar árakat is.

Sajnos mindenki látja, hogy a mostani termelői sertésárak nagyon gyengén állnak” – összegzett a szakember.

Mint mondta, magyar szempontból kulcsfontosságú lenne, hogy ha nincs is teljes mentesség, legyen úgynevezett regionalizáció. Például Kína ismerje el azt, hogy az ország egyes területei nem fertőzöttek, és lehessen onnan sertéstermékeket szállítani hozzájuk, ezáltal az ország egy jelentős részéről megindulhatna oda a kereskedelem. Ám a regionalizáció jelenleg nem biztosított sem Kínában, sem Japánban.

Az agrárium további fontos problémája jelenleg a szőlőtőkéket pusztító, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság. Már csak az ország egyetlen területe mentes ettől a kórtól – ez a bükkaljai borvidék –, de Cseh Tibor András szerint csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg itt is.

„Itt most nem csak erről a betegségről kell beszélni, mert azt gondolom, hogy most mindenki – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a hatóságok és minden szereplő, maguk a termelők is – vállt vállnak vetve dolgozik azon, hogy ezt a helyzetet kezelje. Sajnos

arra kell felkészülni, hogy ez nem egy elszigetelt eset, hanem innentől kezdve a megváltozó klimatikus viszonyok miatt megjelennek az eddig egzotikusnak számító betegségek,

amilyen például az aranyszínű sárgaság volt. A szőlész szakemberek például korábban elmondták, hogy tanultak erről, de valahol a tankönyvnek a hátsó részében szerepelt csak. És sajnos ezek egyre gyakrabban fognak megismétlődni, a ragadós száj- és körömfájás is” – hangsúlyozta a NAK alelnöke.

Hozzátette: a klimatikus viszonyok megváltozása miatt erre fel kell készülnünk, és emiatt nagyon fontos egy megerősített és megfelelő finanszírozással rendelkező növény- és állategészségügyi hatósági rendszer kialakítása, megerősítése.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.