Megdöbbentő, hogy 1901 óta, amióta meteorológiai adatokat mérnek Magyarországon, az elmúlt egy évtizedben volt az öt legmelegebb év és az öt legszárazabb nyár. Persze mindenki örült annak, hogy komolyabb mennyiségű, átlagosan 30 centiméteres hó Magyarországon, de ez sajnos csak tüneti kezelés volt, és folytatódik az elmúlt évtizedekben elindult tendencia, tényként lehet kezelni, hogy a klímánk megváltozott – mondta Cseh Tibor András, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Egyes mértékadó szakértők szerint Magyarországnak a klímája 30 év múlva a mostani Törökországgal lesz megegyező.

Az erdész kollégáink már jártak Törökországban, hogy szaporítóanyagot hozzanak be, mert egy fa, egy erdőültetvény esetében hosszabb tenyészidőre kell készülni” – mondta, hozzátéve, hogy minden az alkalmazkodás szükségessége irányába mutat, de szerencsére a magyar gazdák mindig tudtak alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Cseh Tibor András szerint arra kell felkészülni, hogy épp a tavaszi időszakban hullik a legkevesebb csapadék, amikor a növényeknek a legnagyobb a csapadékigénye. Emiatt úgynevezett keresztülöntözést is kell már sok helyen alkalmazni, hogy a vetéskor legyen elegendő nedvesség a talajban.

Aki az utak mentén jár, az látja a mezőgazdasági gépeket, és azt a rettentő port, ami mögöttük száll. Ez is mutatja, és a számok is azt mondatják a szakemberekkel, hogy

az elmúlt fél évben bő egy havi csapadék hiányzik. Az országnak vannak olyan részei – elsősorban az alföldi térségben –, ahol az elmúlt évek alatt már egy esztendőnek megfelelő csapadékhiány halmozódott fel,

a talaj alsó rétegei gyakorlatilag teljesen kiszáradtak. Emiatt különösen fontos a NAK alelnöke szerint beszélni a vízgazdálkodás alapjairól és arról, hogy nagyon sok termelőnek változtatnia kell a gazdálkodási berögződésein.

„Új technológiákat kell kipróbálni, alkalmazni, meg kell tartani a vizet. Ha például a szántásról beszélünk, egy szántás esetén ugye megforgatjuk a rögöket, de így a talajban lévő víz könnyen elpárolog. Ebből a szempontból a gazdatársadalom előtt is egy fontos feladat áll, és ezt senki nem fogja helyettünk elvégezni” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy

a folyóink vízszintjét meg kell emelni.

A Tisza vízhozama 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, ami nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb víz van a mederben, hanem azt is, hogy a talajból a talajvizet is kiszívja az alacsonyabb vízszint, látható is, hogy az alföldi térségben a kutak vízszintje jelentősen megcsappant.

„Itt nincs mese, azt kell csinálnunk, amit az osztrákok, a szlovákok, a szerbek csinálnak. Az, hogy mi lesz ennek a formája – fenékküszöb, vízlépcső –, az a szakértők dolga, de az nem kérdés, nem lehet tabu a mai magyar politikában, hogy a Tisza vízszintjének az emelésére szükség van. Ott tartunk, hogy tavaly már Szolnok ivóvízellátása is veszélybe került. Valahol a déli szakaszon meg kell emelni a vízszintet, nem kell ettől félnünk, és ez most már szükségszerű” – hangsúlyozta Cseh Tibor András.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.