Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.85
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt alapítója, korábbi európai parlamenti kéviselő a Reform UK párt sajtóértekezletén Doverben 2024. május 28-án. A Reform UK párt a Brexit Párt utódja, amelyet Farage és a Brexit Párt politikusai alapítottak, miután az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Meredek ötlet a brexit atyjától az EU-polgárok számára

Nigel Farage, a radikálisan EU- és bevándorlásellenes brit Reform UK párt vezetője szerint meg kell vonni a Nagy-Britanniában letelepedett európai uniós állampolgároktól a jogosultságot a szociális juttatások igénybevételére.

Farage - akinek pártja jelenleg vezet a pártpreferenciákat mérő nagy-britanniai közvélemény-kutatásokban - a Reform UK gazdasági-pénzügyi elképzeléseit ismertető kedd esti beszédében kijelentette: kormányra kerülése esetén kezdeményezné a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről kötött megállapodás újratárgyalását az Európai Bizottsággal, mivel az egyezmény szerinte "igazságtalanul egyoldalú" Nagy-Britannia rovására.

A rendezvényen írásban is kiosztott cselekvési tervezetben szintén az szerepel, hogy a brexit-megállapodás egyoldalú, mivel Nagy-Britanniában több EU-állampolgár vesz igénybe szociális juttatásokat, mint ahány brit állampolgár folyamodik ilyen kedvezményekért az Európai Unió országaiban.

Ismertetője után Farage a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: ő kizárólag az igazságosság mellett érvel. Úgy fogalmazott: a Nagy-Britanniában élő és szociális juttatásokban részesülő EU-állampolgárok száma "hatalmas mértékben aránytalan" azokéhoz a brit állampolgárokéhoz képest, akik külföldön, főleg az Európai Unió országaiban vesznek igénybe ilyen juttatásokat.

A Reform UK vezetője szerint Nagy-Britannia "jó helyzetben van ahhoz", hogy újratárgyalja a brexit-megállapodást az EU-val, mivel a brit piac a kilépés ellenére változatlanul "meghatározó fontosságú" az uniós exportőrök számára.

Arra a kérdésre, hogy pártja mit tenne, ha az EU-állampolgárok jogosultságainak megvonására az unió Nagy-Britanniával és a brit állampolgárokkal szembeni ellenintézkedésekkel reagálna, Nigel Farage azt mondta: ebben az esetben "vámpolitikai megtorló lépéseket" lehetne foganatosítani az Európai Unióval szemben.

Hozzátette: nem szeretné, ha az ügy idáig fajulna, de szükség van a brexit-megállapodás újratárgyalására ahhoz, hogy új alapokra lehessen helyezni az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszert.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, így igénybe vehetik a brit szociális juttatásokat és az állami egészségügyi ellátást. Ennek feltételeként ugyanakkor meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) - kellett folyamodniuk, de ezt az esetek nagy többségében a brit hatóságok rövid idő alatt megadták.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×