Infostart.hu
eur:
381.5
usd:
330.71
bux:
0
2026. április 7. kedd Herman
Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt alapítója, korábbi európai parlamenti kéviselő a Reform UK párt sajtóértekezletén Doverben 2024. május 28-án. A Reform UK párt a Brexit Párt utódja, amelyet Farage és a Brexit Párt politikusai alapítottak, miután az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Meredek ötlet a brexit atyjától az EU-polgárok számára

Nigel Farage, a radikálisan EU- és bevándorlásellenes brit Reform UK párt vezetője szerint meg kell vonni a Nagy-Britanniában letelepedett európai uniós állampolgároktól a jogosultságot a szociális juttatások igénybevételére.

Farage - akinek pártja jelenleg vezet a pártpreferenciákat mérő nagy-britanniai közvélemény-kutatásokban - a Reform UK gazdasági-pénzügyi elképzeléseit ismertető kedd esti beszédében kijelentette: kormányra kerülése esetén kezdeményezné a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről kötött megállapodás újratárgyalását az Európai Bizottsággal, mivel az egyezmény szerinte "igazságtalanul egyoldalú" Nagy-Britannia rovására.

A rendezvényen írásban is kiosztott cselekvési tervezetben szintén az szerepel, hogy a brexit-megállapodás egyoldalú, mivel Nagy-Britanniában több EU-állampolgár vesz igénybe szociális juttatásokat, mint ahány brit állampolgár folyamodik ilyen kedvezményekért az Európai Unió országaiban.

Ismertetője után Farage a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: ő kizárólag az igazságosság mellett érvel. Úgy fogalmazott: a Nagy-Britanniában élő és szociális juttatásokban részesülő EU-állampolgárok száma "hatalmas mértékben aránytalan" azokéhoz a brit állampolgárokéhoz képest, akik külföldön, főleg az Európai Unió országaiban vesznek igénybe ilyen juttatásokat.

A Reform UK vezetője szerint Nagy-Britannia "jó helyzetben van ahhoz", hogy újratárgyalja a brexit-megállapodást az EU-val, mivel a brit piac a kilépés ellenére változatlanul "meghatározó fontosságú" az uniós exportőrök számára.

Arra a kérdésre, hogy pártja mit tenne, ha az EU-állampolgárok jogosultságainak megvonására az unió Nagy-Britanniával és a brit állampolgárokkal szembeni ellenintézkedésekkel reagálna, Nigel Farage azt mondta: ebben az esetben "vámpolitikai megtorló lépéseket" lehetne foganatosítani az Európai Unióval szemben.

Hozzátette: nem szeretné, ha az ügy idáig fajulna, de szükség van a brexit-megállapodás újratárgyalására ahhoz, hogy új alapokra lehessen helyezni az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszert.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, így igénybe vehetik a brit szociális juttatásokat és az állami egészségügyi ellátást. Ennek feltételeként ugyanakkor meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) - kellett folyamodniuk, de ezt az esetek nagy többségében a brit hatóságok rövid idő alatt megadták.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Az amerikai tőzsdék alig mozdultak hétfőn, miután a befektetők az iráni háború lehetséges tűzszünetével kapcsolatos, egymásnak ellentmondó jelzéseket mérlegelték. A Cnbc tudósítása szerint a múlt héten az olajárak emelkedtek, a piacok pedig egyértelműen Donald Trump keddi ultimátuma előtt igyekeztek pozíciót fogni. A hétfői kereskedési nap első felében pozitív hangulat uralkodik a tengerentúlon, a fő indexek enyhe emelkedésben vannak. Az amerikai elnök, keleti parti idő szerint hétfő délután a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót az amerikai haderő napokban végrehajtott mentőakciójával kapcsolatban. Trump egyik mondatában jelentős fenyegetést fogalmazott meg Iránnal szemben, mely szerint akár már holnap éjjel képes lenne kiiktatni a közel-keleti államot. A sajtótájékoztató idejére némileg visszaesett a főbb indexek emelkedése. A kereskedési idő végére azonban pozitívban tudtak maradni a legfontosabb amerikai indexek. Az S&P 500 árfolyama 0,45%-kal került feljebb, a Dow Jones pedig 0,36%-os emelkedéssel fejezte be a napot. A Nasdaq 0,54%-os pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×