Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
310.92
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Marco Rubio, republikánus szenátor.
Nyitókép: Facebook / Marco Rubio

Donald Trump külügyi vezetőjelölése jelzés Ukrajnának

Donald Trump egykori kihívóját nevezheti ki a külügyek élére – aki Ukrajna esetében a „földet-békéért” gondolat támogatója. A megválasztott amerikai elnök kinevezett egy szigorú határvédelmi főnököt egy ENSZ-nagykövetet is.

Miközben Donald Trump tovább válogat a következő amerikai kormányzat lehetséges jelöltjei között, egy név hallatán sokan felvonták a szemöldöküket.

Kedden felröppent, hogy a megválasztott amerikai elnök Marco Rubio, kubai származású, floridai szenátort jelölheti a külügyi tárca élére.

Mindez két szempontból is beszédes. Egyrészt Trump jelezte, hogy második kormányzatába nem hívja meg Mike Pompeot – aki első elnöksége végén a tárcát irányította. Miért? Mert Pompeo ismert „héja” az amerikai-orosz viszony kérdésében. Rubio ugyanakkor több interjúban azt mondta, hogy Ukrajnának tárgyalásos megállapodásra kell jutnia Oroszországgal, ahelyett, hogy megpróbálná visszaszerezni összes elvesztett területét. Emellett ő volt az, aki az áprilisban végül elfogadott, 95 milliárd dolláros ukrajnai katonai segély ellen szavazott a Szenátusban.

Rubio neve másodsorban azért érdekes, mert 2015-ben még ádáz csatában álltak a republikánus elnökjelöltségért. „Életemben nem láttam valakit ennyire izzadni” – nyitotta meg a háborút Trump. Rubio egy ideig tűrte a beszolásokat, majd megjegyezte: Trump egy „túlérzékeny, bizonytalan és rosszul informált fickó”.

Jöttek a következő nyilak Trumptól: Rubio egy kisfiú, kicsi Marco. Amire Rubio azzal reagált, hogy Trump hadilábon áll a helyesírással, szélhámos, és bár jóval magasabb nála... valamiért kicsi kezei vannak. Az akkor még a jelöltségre hajtó Trump ezt azonnal férfiúi potenciálja megkérdőjelezésének vette és sietett közölni, hogy „azzal” neki nincs gondja.

Közeledett azonban az idei elnökválasztás, és a két politikus végül elásta a csatabárdot, Rubio pedig látványosan visszavett a trumpi irányvonallal szembehelyezkedő,

harcos külpolitikai nézeteiből. Bár Trump híres váratlan döntéseiről és meggondolhatja magát, Rubio külügyminiszteri kinevezése illeszkedne az „Amerika az első” és az „európai szövetségesek legyenek önállóbak” irányelvéhez.

Emellett odaszúrna az őt rasszistának nevezőknek: lám, latino külügyminiszterem van! A Reuters Trump környezetéből úgy értesült, hogy a megválasztott elnök magabiztosnak tűnik a döntésében. Rubio – ha a törvényhozás megerősíti jelölését – a korábbinál sokkal inkább Latin-Amerikára összpontosító washingtoni külpolitikát hozhat magával, azaz küszöbön állhat a vita felhevítése Kubával és Venezuelával. Emellett Rubio híres a Kínával szembeni kemény álláspontjáról.

Latin-Amerikának – illetve az onnan érkező bevándorlóknak üzen Trump azzal, hogy Tom Homan volt határőrizeti illetékes lesz az új „határvédelmi cár”. Az ő nevéhez fűződnek az első Trump-kormányzat kemény lépései: például a családok szétválasztása és az úgynevezett „muszlim tilalom”. Kommentátorok szerint Homan kinevezése arra utal, hogy Trump meg akarja valósítani ígéretét, hogy az amerikai történelem legnagyobb kitoloncolását hajtja végre. Trump emellett a hozzá végletekig lojális, keményen Izrael-párti és ENSZ-kritikus, de a külpolitikában viszonylag járatlan New York-i kongresszusi képviselőt, Elise Stefanikot jelölte ENSZ-nagykövetnek.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×