Infostart.hu
eur:
363.37
usd:
308.09
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
TAPACHULA, MEXICO - NOVEMBER 5: Hundreds of migrants, mostly Venezuelans, walk in a caravan on U.S. presidential election day in an attempt to reach Mexicos northern border, on November 5, 2024, in Tapachula, Mexico. A caravan of approximately 3,000 migrants set off from southern Mexico, headed toward the United States. (Photo by Jacob Garcia/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Jacob Garcia/Anadolu via Getty Images

Marsai Viktor: Donald Trump már most készülhet az első komolyabb csatájára a tervezett deportálások miatt

Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével hatékonyabb lehet a határvédelem, a kampánya során megfogalmazott üzeneteknek pedig nagyon erős elrettentő ereje lehet a migráció kezelésében – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a régi-új elnök várhatóan vámok lehetséges kivetésével igyekszik majd nyomást gyakorolni a küldő országokra.

Humánus, de tömeges deportálást ígért Donald Trump megválasztott amerikai elnök az Egyesült Államokban, és a múlt héten már azt is bejelentette, hogy Tom Homan, az Idegenrendészeti Szolgálat (ICE) korábbi igazgatója felel majd a határvédelemért. Donald Trump közösségi oldalán jelezte: Tom Homan feladata lesz egyebek mellett az illegális migránsok kitoloncolása, ami végig kiemelt témája volt a kampányának.

A Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: különböző becslések szerint jelenleg 12–16 millió illegális bevándorló tartózkodik az Egyesült Államokban, és hozzátette, hogy nemcsak Donald Trump sürgetett mielőbbi intézkedéseket, hanem a Biden-kormányzat utolsó évében már a demokraták is elismerték, hogy azonnali lépésekre lenne szükség. Marsai Viktor úgy fogalmazott, az ICE korábbi vezetője lesz az új border czar (határcár), vagyis Donald Trump már meg is találta az irreguláris migráció elleni küzdelem vezéralakját Tom Homan személyében, aki Trump első elnöksége idején másfél éven át vezette az idegenrendészetet. A Republikánus Párt elnökjelöltje a kampányban egyértelműen kijelentette, hogy több millió ember deportálását fogja szorgalmazni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint a nagy kérdés az lesz, hogy az Idegenrendészeti Szolgálat hogyan valósítja meg ezt, illetve milyen szervezeti és működésbeli átalakítást kezdeményeznek.

Marsai Viktor felidézte: az USA-ban az eddigi legmagasabb deportálási arányt az Obama-kormányzat alatt érték el, amikor az egyik évben összesen félmillió embert toloncoltak ki. Úgy véli, „nem lehetetlen ezt a számot meghaladni”, de most 12–16 millió érintettről van szó, ami komoly kérdéseket vet fel a kiutasításokat illetően. A Migrációkutató Intézet igazgatója ugyanakkor arra számít, hogy

Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével „sokkal hatékonyabb lehet a határvédelem”, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a kampányban megfogalmazott határozott üzeneteknek „nagyon erős elrettentő ereje lehet”.

Mint mondta, azért lett központi téma mind a republikánusok, mind a demokraták kampányában az irreguláris migráció, mert a probléma „mostanra vált igazán láthatóvá”, valamint megjegyezte azt is, hogy Joe Biden elnöksége alatt a „nyitott határok politikáját” követte, melynek következménye az lett, hogy az elmúlt években nagyjából ötmillió bevándorló érkezett az amerikai határhoz, közülük mintegy 1,8 millió embert pedig nem tudtak feltartóztatni a határőrök, vagyis bejutottak az Egyesült Államok területére. Számukat hőkamerás felvételek, valamint lábnyomok alapján becsülték meg.

A problémát már nem lehet félvállról venni, ugyanis számos fontos szektorra hatással van. Marsai Viktor elmondta:

az irreguláris bevándorlók között csak 2023-ban körülbelül 400 terrorista, mintegy ezer kartelltag és több mint 40 ezer elítélt bűnöző lehetett.

A probléma fő forrása, hogy közben 42 millió amerikai állampolgár kiszorult a munkaerőpiacról. Az NKE oktatója hozzátette: nagyon sok amerikai munkavállaló alacsony bérért dolgozik többek közt az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatószektorban, ami számos családban megélhetési gondokkal jár, miközben az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók kevesebb pénzért is munkába állnak, így elveszik a helyet és a lehetőséget.

A menedékállamok keresztbe tehetnek Trumpéknak

A deportálással kapcsolatban a legfőbb kérdés, hogy hová lehet több mint tízmillió embert kitoloncolni. Marsai Viktor emlékeztetett, hogy az USA már eddig is kötött különböző megállapodásokat a küldő országokkal, valószínűleg ezeket megerősítik vagy akár bizonyos módosítások sem elképzelhetetlenek. Honduras, El Salvador és Guatemala a három leginkább érintett ország. „Emellett emlékezhetünk, hogy a Trump-adminisztráció már a Maradj Mexikóban! program kapcsán is használta a zsarolási, nyomásgyakorlási potenciált.

Akkor azzal fenyegette Mexikót, hogy ha nem engedi vissza a területére az onnan érkező illegális bevándorlókat, akkor komoly vámokat vet ki a mexikói–amerikai kereskedelemre.

Erre láss csodát, Mexikó visszafogadta az illegális bevándorlókat” – idézte fel a korábbi tapasztalatokat a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Úgy véli, a következő évtől akár hasonló lépésekre is lehet majd számítani, és az amerikai külügynek várhatóan fontos feladata lesz a belbiztonsági minisztériummal együttműködve, hogy minél több származási országgal megállapodásokat kössön. Ezzel együtt Marsai Viktor szerint kizárt, hogy 15 millió embert kitoloncoljanak, inkább az lehet a valós cél, hogy „erős elrettentést felmutatva” lássák az érintettek, hogy mennek a járatok, fedélzetükön az irreguláris bevándorlókkal. Ezzel pedig az új amerikai kormányzat is igazolhatná, hogy megtette a szükséges lépéseket.

Marsai Viktor szerint ugyanakkor akadályt jelenthetnek az úgynevezett menedékvárosok vagy menedékállamok, mint például Massachusetts, amelyek az elmúlt években nem minden esetben működtek együtt a deportálással foglalkozó Idegenrendészeti Szolgálattal, illetve a szövetségi hatóságokkal sem. Figyelmeztetett, hogy több olyan állam is van, ahol tömegével tartózkodnak illegális bevándorlók. „Ez egy nagy csata lesz a szövetségi adminisztráció és az érintett tagállamok között, hiszen ha a helyi hatóságok nem működnek együtt a szövetségiekkel, akkor nagyon nehéz lesz deportálni ezeket a migránsokat” – magyarázta a Migrációkutató Intézet igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Nőtt a béke esélye, emelkedtek a tőzsdék Amerikában

Nőtt a béke esélye, emelkedtek a tőzsdék Amerikában

A kedvezőtlen nemzetközi hangulat sem zavarta a magyar tőzsdét hétfőn: a Tisza Párt győzelmére kiemelkedő forgalom mellett dőltek a csúcsok a BUX indexben és a Telekom kivételével a nagypapírokban egyaránt. A Fidesz-közeli cégek részvényei azonban komoly esést szenvedtek el. Nemzetközi szinten a keddi nap a mérsékelt optimizmus jegyében telhet, tekintve, hogy esni kezdett az olajár és újra enyhülnek az iráni feszültségek. A magyar tőzsde kisebb elmozdulásokkal nyitott, a nyitást követően azonban ismét gyorsan megjelentek a vevők. A Mol és az OTP is új történelmi csúcsra ugrott. Az amerikai kereskedés kifejezetten optimista hangultaban telt: a befektetők láthatóan óvatosan optimisták az iráni konfliktus rendezésének esélyeit illetően. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×