Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
Turkey: Muhammed Fethullah Gulen (born 27 April 1941) is a Turkish preacher, former imam, writer, and political figure currently living in self-imposed exile in the United States, 2015. (Photo by: Pictures from History/Universal Images Group via Getty Images)
Nyitókép: Pictures from History/Universal Images Group via Getty Images

Meghalt Erdogan nemezise, aki már elvesztette befolyását

Az amerikai emigrációban meghalt Erdogan török elnök nagy ellenfele, az ellentmondásos Fethullah Gülen. Erdogan őt és befolyásos mozgalmát vádolta a 2016-os török puccskísérlettel és a kiadását követelte Washingtontól.

„83 éves korában meghalt az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen terrorista vezér” – írta a török kormányhoz közel álló Daily Sabah angol nyelvű lap a Pennsylvániában élt vallási-politikai vezetőről.

A muszlim hitszónok Gülen ebben az olvasatban a FETÖ nevű „terrocsoport” vezetője volt, amely a 2016-s, sok áldozatot követelő törökországi puccskísérlet mögött állt.

A független médiumok már semlegesebb hangnemben emlegetik Gülent, aki egykor Recep Tayyip Erdogan elnök szövetségese volt, de aki egy korrupciós vizsgálat miatt szembekerült vele. Egy hozzá közel álló weboldal szerint „életét az iszlám vallás és az emberiség szolgálatának szentelte”.

Pártállástól függetlenül a híradások megemlítik, hogy Gülen mozgalmát – amely egykor ügyes közösségi média-stratégiájával nagyszámú hívet toborzott Törökországban – belső ellentétek feszítik.

A halálhírt többek között Gülen unokaöccse jelentette be, aki az utóbbi időben az egyik fő bírálója lett. A szónoklatait publikáló oldal szerint a vezető egy kórházban halt meg vasárnap. A híradások szerint az idős férfit nemrég egy új ingatlannál látták, ahová „a szervezeten belüli csatározások miatt vitték át”.

Korábban két évtizeden át egy pennsylvaniai birtokon élt – a Daily Sabah megfogalmazása szerint „ezt használta főhadiszállásnak és innen szervezte meg a 252 ember halálát és 2700 sebesülését okozó 2016-os puccsot”. Az 1999. óta a tengerentúlon élő Gülen ezt tagadta.

A Daily Sabah már nem említette, hogy az azt követő tisztogatásban többezer katonát és rendőrt tartóztattak le és több mint 150 ezer közalkalmazottat – köztük egyszerű tanárokat – bocsájtottak el vagy börtönöztek be. A lépések sorában 131 médiumot zártak be és több, mint 100 újságírót őrizetbe vettek – egyeseket „terrorcsoportban való tagsággal” vádoltak.

Gülen halálhírét török titkosszolgálati források is megerősítették, Hakan Fidan külügyminiszter vendége, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter társaságában tartott sajtótájékoztatóján „népünk történetében ritka fenyegetésnek” nevezte Gülen szervezetét, amely több ezer fiatalból csinált hazaárulót (...) folytatjuk a harcot a FETÖ ellen” – mondta.

A kormánypárti média úgy állította be Gülent, mint egy „még az általános iskolát sem elvégzett imámot, aki kultikus követőtábort és az amerikai hírszerzéssel való mély kapcsolatokat épített ki”, emberei pedig behálózták a médiát, az ipart, az oktatást, az igazságszolgáltatást és más állami szerveket és külföldön is befolyást szereztek.

Ez egészen 2013-ig nem okozott feszültséget, és Gülen mozgalma, a Hizmet (Szolgálat) közel állt Erdogan – az akkori kormányfő - Igazságosság és Fejlődés Pártjához (AKP). Az akkor indult korrupciós vizsgálat miatt – amelynek vezetésével Gülen embereit vádolták - azonban látványosan összevesztek.

A Hizmet az iszlám mérsékeltebb változatát hirdette és síkra szállít a nyugati típusú oktatás, a szabadpiacok és a vallási párbeszéd mellett. Míg a vallási alapon politizáló Erdogan egyik fő ellenségévé tette, addig az ellenzék távol tartotta magát tőle, mert szerinte éveken át próbálta aláásni a török állam világi alapjait.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×