Az orosz vezetés szerint a NATO-val is háborúznak Ukrajnában és Törökország is NATO tag, de Vlagyimir Putyin elnök kedves barátjának nevezte Recep Tayyip Erdogan török államfőt. A két vezető többször is találkozott az ukrajnai invázió kezdete óta. Az Európába közvetlenül repülni nem tudó oroszok Isztambulban szállnak át, mérnökeik atomerőművet építenek a törököknek és Ankara segített tető alá hozni az néhai ukrán-orosz gabonaszállítási alkut. A 2022-es, kútba esett orosz-ukrán béketárgyalások házigazdái is a törökök voltak.

Viszont Törökország szállított Ukrajnának a háború elején Bayraktar harci drónokat és Erdogan Kijev felé is nyitott maradt. A Cumhurbaskani, azaz a Köztársaság vezetője most viszont ismét olyat mondott, ami valószínűleg nem kedves Moszkvának: adják vissza az elcsatolt Krímet Ukrajnának.

"Továbbra is támogatjuk Ukrajna területi egységét, szuverenitását és függetlenségét. A Krím visszatérését megköveteli a nemzetközi jog". A török elnök ezt az ukránok által létrehozott úgynevezett Krími Platform vezetői csúcstalálkozóján mondta egy videoüzenetben.

Hozzátette: "mindig is ellenezte a Krím annektálását" és hogy a helyi tatár kisebbséget – amely a sztálini kitelepítések erősen ukránbarát – 2014 óta üldözik. "További lépéseket kell tenni a krími türk tatárok jogainak védelmében" – mondta Erdogan, aki a türk népek védelmezőjeként látja magát – hasonlóan ahhoz, ahogy a cári Oroszország tartotta magát a pravoszláv vallásúak és a szlávok védnökének a XIX. század végén.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő erre azt válaszolta, hogy az "Orosz Föderáció részei nem képezik megbeszélések tárgyát". Ismert, hogy Moszkva a Krímet és négy további régiót akar megkapni a békéért cserébe.

Erdogan szavainak hátterében meghúzódik a Krím viharos évszázadait kísérő török-orosz vetélkedés: a félszigeten évszázadokig a cárokkal háborúzó Ottomán birodalom dominált, de Oroszország fokozatosan kiszorította onnan. Viszont most Moszkva függ Ankarától, mert az ablakot jelent neki a világra és egy török területen áthaladó gázvezetéken tudja Moszkva kikerülni Ukrajnát.

Kis krími történelem

Az 1700-as évek végén a már önálló tatár állam behódolt Nagy Katalin cárnőnek és Moszkva elfoglalta a területet. A II. világháború idején Sztálin kollaboránsnak minősítette a tatárokat és az egész népet deportálta Közép-Ázsiába (és csak a 90-es években engedték őket haza). Közben 1954-ben az akkori ukrán szovjet tagköztársaságnak ajándékozták a félszigetet.

1991-ben – a még létező Szovjetunió egyik ritka népszavazásán – a krími lakosság 95 százaléka az 1945-ben megszűntetett Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság felélesztésére voksolt, amely az akkori helyzetben a Szovjetunió tagköztársasága lett volna. De, a gyorsan változó események részkeként az év szeptemberében a krími parlament megszavazta a terület szuverenitását – Ukrajnán belül.

Ukrajna függetlenné válása után, a Krími Köztársaság autonóm maradt, de az etnikai és kulturális ellentétek, továbbá a vízvita miatt is a 60 százalékban orosz többségű félsziget lakosai inkább az orosz-, mint a nyugatbarát pártokat támogatták. Közben egy államközi szerződés értelmében a Fekete-tengeri Orosz Flotta bérelte Ukrajnától a Szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot.

Azt, hogy a 2013-as, az ukrán nacionalisták további megerősödéséhez is vezető kijevi Majdan-tüntetések után Moszkva egy illegitimnek nevezett népszavazás nyomán „visszavette”, avagy annektálta a Krímet, a külvilág döntő része, így Törökország sem fogadta el, arra hivatkozva, hogy az oroszok megsértették a nemzetközi jogot.