eur:
411.2
usd:
392.4
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Recep Tayyip Erdogan török elnök az Olaf Scholz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezleten 2023. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Törökország EU-tagjelöltként jelentkezik az "ellen-EU-ba" is

A 2009-ben létrejött BRICS-et jelenleg az öt alapító ország mellett Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Törökország az első NATO-tagállam tag lenne.

Törökország felvételét kérte a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alapította BRICS országcsoportba - közölte kedden Ömer Celik, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője.

"Elnökünk (Recep Tayyip Erdogan) többször is hangsúlyozta, hogy a BRICS tagjai akarunk lenni. Az eljárás folyamatban van" - ismertette Celik. Hozzáfűzte: az elnök "világossá tette, hogy Törökország minden fontos porondon, így a BRICS-ben is részt kíván venni".

Erdogan júliusban úgy nyilatkozott, hogy a BRICS-re nem alternatívaként tekint más szervezetekhez képest. Törökország ugyanis továbbra is hivatalosan európai uniós tagjelölt állam.

Hakan Fidan török külügyminiszter azonban június elején úgy fogalmazott, hogy a BRICS jó alternatívája lehet az EU-nak.

A 2009-ben létrejött BRICS-et jelenleg az öt alapító ország mellett Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Több más ország, például Azerbajdzsán is felvételét kérte a szervezetbe. Törökország csatlakozásával azonban első alkalommal kerülne NATO-tagállam a csoportba.

A BRICS adatai szerint az országcsoport jelenlegi tagjai a világ lakosságának 42 százalékát és a globális gazdasági termelésnek a 24 százalékát adják.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×