A szlovák kormányfő szombaton telefonon beszélt Denisz Smihal ukrán kormányfővel a kőolaj-ellátásról, miután a legújabb ukrán szankciók miatt az orosz Lukoil Szlovákia felé is leállította a szállításait.
A Barátság kőolajvezeték déli ága nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia és Csehország felé is szállítja az orosz nyersolajat, a most felmerült probléma így ezeket az államokat is érinti, amit a szlovák gazdasági tárca múlt héten csütörtökön ismert el – írja a pozsonyi Új Szó napilap.
„Ukrajna Szlovákia felé is leállította a Lukoiltól származó kőolaj szállítását, ami a pozsonyi Slovnaft olajfinomítót is érinti” – ismerte el a lapnak Mária Pavlusík, a szlovák gazdasági minisztérium szóvivője. „A Transpetrol kőolajszállító társaság adatai szerint az orosz olaj szállítása Szlovákiába nem állt le.
A Slovnaft információi szerint a probléma egy bizonyos beszállítóval, a Lukoillal van, amely Ukrajnában szankciós listára került” – tette hozzá Pavlusík. A többi orosz exportőrtől származó olajszállítmányok, amelyek nem szerepelnek a jelenleg kibővített ukrán szankciós listán, zökkenőmentesen érkeznek.
A hosszú távú ellátási hiány negatívan érinthetné a pozsonyi finomítót. Annak ellenére ugyanis, hogy a Slovnaft fokozatosan átállt alternatív beszállítókra, nyersolajának a kétharmadát még mindig Oroszországból szerzi be. A gazdasági minisztérium azonban hozzátette, hogy bár a Lukoil szállította a pozsonyi finomítóba a kőolaj egy részét, a Slovnaft más társaságtól is biztosította az orosz kőolaj szállítását, és alternatív forrásokból is rendelt utánpótlást. „Mindezek ellenére a gazdasági minisztérium regisztrálja a problémát, és egyeztet az ukrán partnereivel” – tette hozzá a minisztérium szóvivője.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton telefonon beszélt Denisz Smihal ukrán kormányfővel a kőolajellátásról.
Az ukrán szankció miatt a magyar Mol Csoporthoz tartozó Slovnaft 40 százalékkal kevesebb olajat kap, mint amennyire szüksége lenne.
Ez nemcsak a szlovák piacot, hanem az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokat is veszélyezteti, amelyek az ukrán fogyasztás közel tizedét teszik ki – áll a Szlovák Kormányhivatal közleményében, amely szerint Robert Fico a telefonbeszélgetés során bírálta az értelmetlen szankciókat, és azt mondta, hogy Szlovákia nem kíván túsza lenni az ukrán–orosz kapcsolatoknak.
Robert Fico szerint az orosz Lukoil felvétele a szankciós listára csupán egy újabb példa azon értelmetlen szankciókra, amelyek nem Oroszországot, hanem bizonyos uniós tagállamokat sújtanak, ezt pedig a miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte. Hozzátette: az elmúlt napokban minderről a kormány illetékes tagjaival és a Mol képviselőivel is tárgyalt.
Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.
A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.
26 °C
