Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Politics, Markets and EU Gas Supply Security. Chemical pipeline networks and infrastructure in Europe
Nyitókép: Leestat/Getty Images

Ukrajna leállította az orosz olajszállításokat Magyarország felé, átmeneti megoldást kellett bevetni

Érthetetlen és egyben elfogadhatatlan döntés Ukrajna részéről az orosz Lukoil magyarországi kőolajtranzitjának leállítása, és bár hazánk ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni, így gyorsan megoldást kell találni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető az orosz Lukoil ukrajnai kőolajtranzitjának elakadásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy hazánk ellátása alapvetően Oroszországból biztosított Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül, amelynek használatára Magyarország és Szlovákia kivételt kapott az európai uniós szankciók alól.

"És mindezekig az Ukrajnán keresztüli tranzit működött is. Volt egy korrekt energetikai együttműködés a két ország között. Az elmúlt időszakban Magyarország is nagyon sokszor segített különböző formában Ukrajnának abban, hogy az ország energiaellátásának a biztonságát fenn tudják tartani a meglehetősen mostoha körülmények dacára is" - mondta.

"Ehhez képest ért villámcsapásként minket az a hír, miszerint Ukrajnában olyan jogszabálymódosítás történt, amelynek értelmében a Lukoil orosz vállalat olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán Magyarország irányába"

- tette hozzá. A keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja, Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül. "Tehát ez az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti elég erősen hosszú távon" - figyelmeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy különböző átmeneti megoldásokkal stabilizálni tudták a szállítást, így ez egyelőre rendezett, de ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni. "Jeleztük az ukrán hatóságoknak, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés a részükről. Mutattak is készséget arra, hogy kijavítsák a helyzetet, de valahol ezek a törekvések félúton vagy valahol elakadtak" - fogalmazott. Illetve arról is tájékoztatott, hogy

felvették a kapcsolatot a szlovák kormánnyal is, és az EU hétfői külügyi tanácsülésén is fel fogja hozni az ügyet.

"Mégiscsak fura, hogy egy, Európai Unióba igyekvő ország két európai uniós tagország energiaellátását veszélyezteti súlyosan" - vélekedett. "Ráadásul pont most, nyáron történik mindez, mikor a legnagyobb az energiafogyasztás, így ilyen kieső energiaszállítások pótlása nyilván ilyenkor állítja a legnagyobb kihívások elé a szolgáltatókat" - jegyezte meg.

"Tehát dolgozunk a megoldáson, azzal együtt, hogy a problémát nem mi idéztük elő, azt az ukránoknak kell megoldani, és őszintén remélem, hogy meg is fogják oldani ezt hamarosan. Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy átmeneti megoldásokkal most biztosított a szállítás. Azaz a probléma középtávú, és erre viszont gyorsan megoldást kell találni" - összegzett.

A miniszter végül a világszerte súlyos zavarokat okozó informatikai hibával kapcsolatban közölte, hogy az a budapesti repülőtérre is begyűrűzött, "amely már az elmúlt időszakban sem volt a lelki nyugalom színtere a nyári szabadságra utazni kívánók szempontjából". "Most ez a helyzet tovább romlott, és a globális informatikai hibák miatt több légitársaság utasfelvételi rendszere is leállt, emiatt járatkésések, torlódások, jelentősen megnövekedett várakozási idő sajnos az, amire számítani kell" - sorolta.

"Ez Budapesten kifejezetten kedvelt és nagy forgalmat lebonyolító légitársaságokat is érint, mint a Wizz Air, a Ryanair, a Eurowings és a Turkish Airlines (.) Van több légitársaság is, akik úgy döntöttek, hogy áttérnek a manuális utasfelvételre, ami valószínűleg szokatlan lehet mind az ott dolgozóknak, mind az utasfelvételre várakozóknak" - tudatta.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×