Infostart.hu
eur:
388.36
usd:
336.38
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) mozgalom alapítója támogatókhoz beszél a párt párizsi eredményváró rendezvényén a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A szavazatszámláláson az LFI, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség vezet.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Franciaországi patthelyzet: utcai összecsapások sora és gazdasági válság fenyeget

Alig győzött a baloldali blokk a francia választásokon, máris megindult az alkudozás egy újabb frakció létrehozásáról, amely esetleg kormányt tud alakítani. Közben kiderült, hogy több városban is erőszak kísérte a választási eredmény kihirdetését.

Kedden megjelent a francia nemzetgyűlésben az egyesült baloldal fenegyereke és az Elégedetlen Franciaország párt radikális vezére. Jean-Luc Mélenchon, aki nagyon szeretne kormányfő lenni, de nincs meg az abszolút többsége, „időhúzással” vádolta meg Emmanuel Macron köztársasági elnököt, aki „így akar még hatalmon maradni”. Mindez azért, mert a parlamentbe bejutott három tömb szinte megegyező számú mandátummal rendelkezik.

A valószínűleg hetekig tartó patthelyzet miatt Macron arra kérte a posztjáról távozni akaró Gabriel Attal miniszterelnököt, hogy maradjon ügyvezetőként a hivatalában. Mélenchon haragját csak fokozza, hogy a hagyományos pártok hallani sem akarnak a vele formált koalícióról.

„Ő az Új Népfront legmegosztóbb személyisége” – mondta a Szocialisták vezére, Olivier Faure. „Mélenchon problémás” – tette hozzá egy név nélkül nyilatkozó Zöld képviselő a Reutersnek. Néhány, Mélenchonnal szembefordult volt képviselője most azt javasolta a zöld és kommunista frakcióknak, hogy hozzanak létre egy új formációt egy további baloldali párt, a Géneration.s-szel közösen.

A győztes baloldal azon vitázik, hogy ki lehetne soraiból a miniszterelnök, miközben nincs meg ehhez az abszolút többsége. Közben befutottak azok a tudósítások is, amelyek szerint a választási eredmény kihirdetése után erőszak robbant ki több francia városban. A tüntetők elektromos bicikliket gyújtottak fel, betörték egy McDonald’s ablakát és összecsaptak a több ezer kivezényelt rendőrrel.

Az erőszak még vasárnap, az exit pollok közzététele és baloldal váratlan előretörésének híre után robbant ki. Párizsban a Place de La République-en, azaz az ottani Köztársaság téren összegyűlt ünneplők egy része csapott össze a rendőrökkel, akik könnygázzal válaszoltak.

A rendbontók a boltok ablakait védő falemezekből emeltek barikádokat és ezeket felgyújtották. Ennek nyomán megjelentek a tűzoltók is a helyszínen. Rennes-ben, az ország nyugati részén sem volt minden rendben, 25 embert vettek őrizetbe, miután a karhatalom szembeszállt

a „mindenki utálja a rendőröket” rigmust skandáló tüntetőkkel.

Az északi Lille-ben szélsőbalos tüntetők csaptak össze a rendőrökkel, akik szintén könnygázt vetettek be. Nantes-ban egy Molotov-koktél megsebesített egy rendőrt. Lyonban, Marseilles-ben és Nizzában szintén rendbontások voltak.

Közben Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a parlamenti patthelyzet miatt felhívta a figyelmet, hogy pénzügyi válság, gazdasági visszaesés és ideológiai szembenállás fenyegeti az országot.

Címképünkön Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) mozgalom alapítója

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×