eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) mozgalom alapítója támogatókhoz beszél a párt párizsi eredményváró rendezvényén a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A szavazatszámláláson az LFI, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség vezet.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Franciaországi patthelyzet: utcai összecsapások sora és gazdasági válság fenyeget

Alig győzött a baloldali blokk a francia választásokon, máris megindult az alkudozás egy újabb frakció létrehozásáról, amely esetleg kormányt tud alakítani. Közben kiderült, hogy több városban is erőszak kísérte a választási eredmény kihirdetését.

Kedden megjelent a francia nemzetgyűlésben az egyesült baloldal fenegyereke és az Elégedetlen Franciaország párt radikális vezére. Jean-Luc Mélenchon, aki nagyon szeretne kormányfő lenni, de nincs meg az abszolút többsége, „időhúzással” vádolta meg Emmanuel Macron köztársasági elnököt, aki „így akar még hatalmon maradni”. Mindez azért, mert a parlamentbe bejutott három tömb szinte megegyező számú mandátummal rendelkezik.

A valószínűleg hetekig tartó patthelyzet miatt Macron arra kérte a posztjáról távozni akaró Gabriel Attal miniszterelnököt, hogy maradjon ügyvezetőként a hivatalában. Mélenchon haragját csak fokozza, hogy a hagyományos pártok hallani sem akarnak a vele formált koalícióról.

„Ő az Új Népfront legmegosztóbb személyisége” – mondta a Szocialisták vezére, Olivier Faure. „Mélenchon problémás” – tette hozzá egy név nélkül nyilatkozó Zöld képviselő a Reutersnek. Néhány, Mélenchonnal szembefordult volt képviselője most azt javasolta a zöld és kommunista frakcióknak, hogy hozzanak létre egy új formációt egy további baloldali párt, a Géneration.s-szel közösen.

A győztes baloldal azon vitázik, hogy ki lehetne soraiból a miniszterelnök, miközben nincs meg ehhez az abszolút többsége. Közben befutottak azok a tudósítások is, amelyek szerint a választási eredmény kihirdetése után erőszak robbant ki több francia városban. A tüntetők elektromos bicikliket gyújtottak fel, betörték egy McDonald’s ablakát és összecsaptak a több ezer kivezényelt rendőrrel.

Az erőszak még vasárnap, az exit pollok közzététele és baloldal váratlan előretörésének híre után robbant ki. Párizsban a Place de La République-en, azaz az ottani Köztársaság téren összegyűlt ünneplők egy része csapott össze a rendőrökkel, akik könnygázzal válaszoltak.

A rendbontók a boltok ablakait védő falemezekből emeltek barikádokat és ezeket felgyújtották. Ennek nyomán megjelentek a tűzoltók is a helyszínen. Rennes-ben, az ország nyugati részén sem volt minden rendben, 25 embert vettek őrizetbe, miután a karhatalom szembeszállt

a „mindenki utálja a rendőröket” rigmust skandáló tüntetőkkel.

Az északi Lille-ben szélsőbalos tüntetők csaptak össze a rendőrökkel, akik szintén könnygázt vetettek be. Nantes-ban egy Molotov-koktél megsebesített egy rendőrt. Lyonban, Marseilles-ben és Nizzában szintén rendbontások voltak.

Közben Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a parlamenti patthelyzet miatt felhívta a figyelmet, hogy pénzügyi válság, gazdasági visszaesés és ideológiai szembenállás fenyegeti az országot.

Címképünkön Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) mozgalom alapítója

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×