Az előre hozott nemzetgyűlési választások után egyelőre nem sikerült megegyezni a kormányalakításról Franciaországban. Emmanuel Macron államfő pártja alulmaradt a voksolás második fordulójában, Gabriel Attal miniszterelnök pedig lemondott, de a leköszönő kormányfő és a tárcavezetők ügyvivőként a helyükön maradnak még néhány hétig, várhatóan a párizsi olimpia végéig.

A választások második fordulóját a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség nyerte, és 190 mandátuma lesz az eddigi 151 helyett a Nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, 168-ra csökken a képviselőinek a száma. Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés pedig 143 mandátummal fog rendelkezni az új nemzetgyűlésben.

A kormányalakításhoz 289 fős abszolút többséget kellene szerezni. Az egyeztetések már javában zajlanak a felek között, a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között jelentkeztek.

Fejérdy Gergely azt mondta az InfoRádióban, hogy a választási eredmények alapján az első három helyen hasonló erejű és támogatottságú pártok vagy pártszövetségek kerültek be a francia parlamentbe, így pedig egyik sem tudott még csak relatív többséget sem szerezni. Ennek hiányában kevés esély van arra, hogy stabil kormányzás legyen. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hozzátette: a legfőbb gondot az okozza, hogy

a baloldali blokknak az elmúlt másfél hétben nem sikerült egyezségre jutnia, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelölt.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány nem kötelezi a mindenkori államfőt arra, hogy a legnagyobb mandátumszámmal rendelkező párt jelöltjét kérje fel a kormányfői tisztségre, vagyis Emmanuel Macron tulajdonképpen „azt nevez ki, akit akar”. Eddig nem sikerült olyan jelöltet találni, akit a nagy többség elfogadna a baloldalon, és Fejérdy Gergely szerint a következő napokban nem is várható előrelépés ebben a kérdésben, mivel úgy tűnik, hogy az elnök az olimpia végéig nem szeretne érdemben foglalkozni az új miniszterelnök kijelölésével, illetve kinevezésével.

Ráadásul nincs semmilyen időkorlát arra, hogy meddig kell kinevezni az új kormányfőt, illetve mikor kell megalakulnia az új kormánynak. Politikai patthelyzetet sokkal inkább az eredményezhet, hogy

egy ügyvivő kormánynak kevesebb jogosultsága, valamint korlátozottabb lehetősége van, ami az ország működésére is kihathat.

Az elemző elmondta: ügyvezetőként nem lehet előterjeszteni törvényjavaslatokat a nemzetgyűlésben, valamint semmilyen pénzügyi hatással járó intézkedést sem lehet meghozni. Arra azonban jogosult lenne Gabriel Attal jelenlegi kormánya is, hogy adott esetben állami kinevezésekről döntsön, speciális ügyekben eljárjon vagy ha úgy adódna, tüntetéseket tiltson be. Fejérdy Gergely szerint az átmeneti időszakban is tudja működtetni az országot az ügyvezető kabinet, de amíg nincs konszenzusos megoldás a kormányalakítást illetően, bizonytalan helyzetek is előállhatnak.

A stabil kormányzás szinte kizárt

A 2025-ös évre vonatkozó költségvetési törvényt például ősszel kellene elfogadnia a francia nemzetgyűlésnek, ami nincs már annyira messze, és a szakértő szerint addigra fel kellene állnia az új kormánynak. Mint fogalmazott, ezzel együtt

nem lehet kizárni, hogy még hosszú hetekig, akár hónapokig is ügyvivő kormánya lesz Franciaországnak.

Megjegyezte, hogy ha meg is alakul majd az új kabinet a közeljövőben, annak sem lesz stabil támogatottsága a nemzetgyűlésben, valószínűleg „bukdácsolni fog”. Fejérdy Gergely úgy véli, huzamosabb időre nem tud majd berendezkedni a következő francia kormányzat, mert rendkívül instabil a helyi politikai helyzet, és gyakorlatilag bármikor megbuktathatják.

Ha a közeljövőben megalakuló új kormány feloszlana, a törvény szerint akkor sem lehetne egy éven belül újabb választásokat kiírni. Ez csak abban az esetben lenne lehetséges, ha Emmanuel Macron lemondana, de ennek a lehetőségét ő maga is kizárta. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója közölte: adott esetben akár a nemzetgyűlés is feloszlathatná magát, de erre még sosem volt példa korábban. Kiemelte, hogy éppen a teljes káosz megakadályozására és a politikai instabilitás elkerülése érdekében hoztak létre Franciaországban olyan „ellensúlyozó” testületeket, mint amilyen például a szenátus vagy az alkotmánytanács is, illetve az elnök olyan jogköröket birtokol, amelyek révén biztosított lesz az ország működtetése.

Újabb fontos szavazás jön, de mi lesz a francia gazdasággal?

Az új összetételű francia nemzetgyűlés alakuló ülését csütörtökön tartják, és elméletileg új elnököt is kell majd választaniuk a képviselőknek. Fejérdy Gergely szerint nagyon jelentős pozícióról van szó, amely a negyedik legfontosabb állami tisztség Franciaországban, de a most kialakult patthelyzetben erre a posztra sem lesz könnyű konszenzusos jelöltet találni. A baloldali tömörülés közös jelöltben gondolkodik, Emmanuel Macron pártja viszont megosztott abban, hogy kit támogat. A szakértő szerint valószínűleg többfordulós szavazás lesz, elképzelhető, hogy majd csak néhány szavazat dönt, éppen ezért szinte lehetetlen megjósolni, ki lesz a befutó. „Mivel azonban egyik pártnak vagy szövetségnek sincs többsége a nemzetgyűlésben, hosszabb procedúrával kell számolni” – tette hozzá.

A francia belpolitikát jelenleg leginkább az instabilitás és a bizonytalanság jellemzi, ami értelemszerűen nem túl vonzó a befektetők, illetve a gazdasági szféra különböző szereplői számára. Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és ha a legfontosabb befektetők tartósan távol tartják magukat a francia piactól, az Fejérdy Gergely megítélése szerint hosszabb távon „még inkább térdre kényszerítheti” az országot.